Gazdaság
Nem lépjük tartósan át a háromszázalékos jegybanki célt
Még tovább növekedett hazánkban az infláció
Januárban a fogyasztói árak átlagosan 2,3 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban. Tavaly decemberhez viszonyítva az árak átlagosan 0,4 százalékkal nőttek - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Tehát megegyezett a várakozásokkal a ráta.
Elemzők szerint folyatódhat az árdrágulás. A CIB Bank szerint több mint három és fél éve nem volt ilyen magas az infláció. Tovább gyorsulhat az inflációs ütem az idei első negyedévben, de az év egészében nem számítanak folyamatos emelkedésre. A bank várakozása szerint az éves átlagos infláció két százalék fölött alakulhat. A béremelkedések és részben ehhez kapcsolódva a belső kereslet, illetve fogyasztás erősödése nagyobb mértékben járulhat hozzá az inflációhoz, ahogy az olajárak várható enyhe emelkedő trendje is. A háromszázalékos jegybanki cél tartós átlépése ugyanakkor ebben az évben még nem valószínű. Ennek megfelelően monetáris szigorításra sem, de nem konvencionális intézkedések, illetve a monetáris politikai eszköztár változása ebben az évben is napirendre kerülhet a szakértők szerint.
A Takarékbank szerint az üzemanyagárak tavaly február–márciusi mélypontjának bázishatása miatt márciusra az infláció már elérheti a három százalékot, majd visszatér 2,2-2,5 százalék közelébe. A pénzintézet szerint az év elején számos ellentétes hatás befolyásolja, illetve befolyásolta az infláció alakulását. Például egyes áruk, szolgáltatások - baromfihús, tojás, nyers tej, internet, vendéglátás - célzott áfacsökkentése lefelé húzhatja az inflációt, a bázishatások, az üzemanyagárak, a növekvő belső kereslet, valamint a bérkiáramlás erősödése ugyanakkor felfelé tolhatja. Idén éves átlagban 2,4 százalékos árdrágulást vár a Takarékbank.
Az Erste Bank szerint a következő hónapokban folytatódhat a pénzromlás ütemének gyorsulása, a teljes évben végig két százalék felett maradhat az infláció. Az éves átlag 2,5 százalék lehet, jövőre pedig már elérheti a ráta a Magyar Nemzeti Bank inflációs célját. Annak ellenére, hogy felpörög az infláció, a monetáris tanács vélhetően nem fog kamatváltoztatással reagálni, mert a tagok kívánatosnak tartják a negatív reálkamat fenntartását.
A K&H Bank szerint érezhető az adatokban a lakossági fogyasztás növekedése, ami részben a reálbér-növekedéssel magyarázható. Kérdéses az élelmiszerárak alakulása, kedvezőbb időjárás esetén az idényáras zöldségek és gyümölcsök olcsóbbak lehetnek.
Elemzők szerint folyatódhat az árdrágulás. A CIB Bank szerint több mint három és fél éve nem volt ilyen magas az infláció. Tovább gyorsulhat az inflációs ütem az idei első negyedévben, de az év egészében nem számítanak folyamatos emelkedésre. A bank várakozása szerint az éves átlagos infláció két százalék fölött alakulhat. A béremelkedések és részben ehhez kapcsolódva a belső kereslet, illetve fogyasztás erősödése nagyobb mértékben járulhat hozzá az inflációhoz, ahogy az olajárak várható enyhe emelkedő trendje is. A háromszázalékos jegybanki cél tartós átlépése ugyanakkor ebben az évben még nem valószínű. Ennek megfelelően monetáris szigorításra sem, de nem konvencionális intézkedések, illetve a monetáris politikai eszköztár változása ebben az évben is napirendre kerülhet a szakértők szerint.
A Takarékbank szerint az üzemanyagárak tavaly február–márciusi mélypontjának bázishatása miatt márciusra az infláció már elérheti a három százalékot, majd visszatér 2,2-2,5 százalék közelébe. A pénzintézet szerint az év elején számos ellentétes hatás befolyásolja, illetve befolyásolta az infláció alakulását. Például egyes áruk, szolgáltatások - baromfihús, tojás, nyers tej, internet, vendéglátás - célzott áfacsökkentése lefelé húzhatja az inflációt, a bázishatások, az üzemanyagárak, a növekvő belső kereslet, valamint a bérkiáramlás erősödése ugyanakkor felfelé tolhatja. Idén éves átlagban 2,4 százalékos árdrágulást vár a Takarékbank.
Az Erste Bank szerint a következő hónapokban folytatódhat a pénzromlás ütemének gyorsulása, a teljes évben végig két százalék felett maradhat az infláció. Az éves átlag 2,5 százalék lehet, jövőre pedig már elérheti a ráta a Magyar Nemzeti Bank inflációs célját. Annak ellenére, hogy felpörög az infláció, a monetáris tanács vélhetően nem fog kamatváltoztatással reagálni, mert a tagok kívánatosnak tartják a negatív reálkamat fenntartását.
A K&H Bank szerint érezhető az adatokban a lakossági fogyasztás növekedése, ami részben a reálbér-növekedéssel magyarázható. Kérdéses az élelmiszerárak alakulása, kedvezőbb időjárás esetén az idényáras zöldségek és gyümölcsök olcsóbbak lehetnek.