Sem a jövő évi költségvetés szakpolitikai intézkedéseit, sem a pénzforgalmi vagy uniós módszertan szerinti hiánycélt és az államadósság várható csökkenését sem érinti a júniusban elfogadott büdzsé módosítása - szögezte le Banai Péter Benő, a nemzetgazdasági tárca költségvetésért felelős államtitkára.
Ismertetése szerint a változtatást a 2017-es büdzsé júniusi megszavazása óta elfogadott vagy tárgyalt törvénymódosítások átvezetése teszi szükségessé.
Felsorolta: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben a cafeteriaszabályok változtak, a közbeszerzési törvény módosítását pedig jelenleg tárgyalja a Ház. Utóbbi a beszerzési értékhatárokon változtat, amelyeket a büdzsének is tartalmaznia kell.
Ugyancsak változtatnak a költségvetés által szabott fejezeti tartalékképzési kötelezettség határidején, kitolva azt néhány nappal, de azt a változást is átvezetik a büdzsében, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ januártól Klebelsberg Központtá válik januártól.
Fidesz: A költségvetés módosítása megőrzi a stabilitás értékeit
Boldog István, a Fidesz vezérszónoka szerint a költségvetési törvény tavaszi ülésszakban történő elfogadása a kiszámíthatóságot, stabilitást erősítette. Úgy vélte: a mostani törvénymódosítás megőrzi e stabilitás értékeit, kizárólag az elfogadás óta felmerült jogszabályi változásokat, és a törvény alkalmazása során felmerült pontosítási igényeket kezeli.
A javaslatot részletesen ismertetve kiemelte: a közbeszerzési törvény változásával egyidejűleg az értékhatárok módosítása is szükséges, ennek alapján az értékhatárt az árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés esetén 8 millió forintról 15 millió forintra, építési beruházás esetén 15 millió forintról 25 millió forintra, szolgáltatási koncesszió esetén pedig 25 millió forintról 30 millió forintra emelik.
Hangsúlyozta: a 2017-es költségvetési törvény módosításai nem járnak számszaki változásokkal, így sem a pénzforgalmi, sem az uniós módszertan szerinti hiányt nem érintik, így a változtatásoknak nincs hatása az államadósságra sem.
MSZP: Még átláthatatlanabb és kiszámíthatatlanabb lesz a rendszer
Szakács László, az MSZP vezérszónoka szerint nehéz lenne támogatni egy módosítást, amelynek eredményeképpen még átláthatatlanabb és kiszámíthatatlanabb lesz a rendszer. Bírálta a közbeszerzési értékhatárok emelését, mert szerinte így sokkal kevesebbszer kell majd közbeszerzési eljárást lefolytatni, ami nem az átláthatóságot növeli, hanem a visszaélések lehetőségét.
Kiszámíthatatlannak minősítette a kormány adópolitikáját és azt a gyakorlatot is, hogy a tavaszi ülésszakban fogadja el az Országgyűlés a következő évi költségvetést, miközben még a tárgyévi költségvetést is módosítják, míg a tényadatokat tartalmazó zárszámadás, csak hónapokkal később kerül a Ház elé.
KDNP: A költségvetés fő számait nem érinti a módosítás
Hargitay János, a KDNP vezérszónoka pozitívnak tartotta a kormány azon gyakorlatát, hogy a tavaszi ülésszakban nyújtják be a következő évi költségvetést, mert szerinte így áttekinthetőbb a rendszer, a költségvetés érintettjei, az adózók sokkal inkább rá tudnak készülni egy költségvetési évre. Megjegyezte: a szocialisták kormányzása alatt a tervezhetőség és az átláthatóság olyan volt, hogy egyetlen évben sem tartották a tervezett főszámokat, nem véletlenül volt az ország a túlzottdeficit-eljárás alatt, és nem véletlenül tartották Magyarországot bóvli kategóriában a befektetők. Ebből a helyzetből a mostani kormány vezette ki az országot, ezért felfoghatatlan, miért bírálják ezt a költségvetési gyakorlatot ellenzéki oldalról - jegyezte meg.
Hangsúlyozta: a 2017-es költségvetés módosítása miatt a főszámok semmilyen módon nem változnak. A közbeszerzési értékhatárok emelésével kapcsolatban kijelentette: ezek életszerű, nem pedig az élettől elrugaszkodott számok. "Ez a törvénytervezet támogatgató, mert semmi lényegit nem tartalmaz, hanem csak technikai átvezetéseket" - mondta.
Jobbik: Elhibázott lépés a közbeszerzési értékhatárok emelése
Hegedűs Lorántné, a Jobbik vezérszónoka a közbeszerzési értékhatárok emelését elhibázott, nem aktuális lépésnek tartotta. "Csak növeli, ki elfedi a bajt" - mondta a képviselő, aki szerint a módosítással a kormány ebbe az irányba tette egy lépést. Feltette a kérdést, hogy ha tíz évig vártak az értékhatárok módosításával, akkor miért pont most vezetik ezt be. Megjegyezte: van más is, ami 10 éve nem módosult, például a köztisztviselői alapilletmény. Úgy fogalmazott: ugyan "sokat lopni csak sok pénzből lehet", de bizonyos közbeszerzéseket nem olyan bonyolult megbontani, így máris egy jelentősebb összeget lehet kivenni a közbeszerzések szabályai alól.
A fideszes Turi-Kovács Béla hozzászólásában a korrupciós jelenségek elleni határozott fellépést szorgalmazta, de szerinte ennek nem az az eszköze, hogy alacsonyan tartják a közbeszerzési értékhatárokat.
NGM: A közbeszerzések egyszerűbbek, de szigorúbbak is lesznek
Banai Péter a vitában elhangzottakra válaszolva hangsúlyozta: a közbeszerzési törvény módosítása azt célozza, hogy a közbeszerzések egyszerűbbek, de szigorúbbak is legyenek, ezért minden egymillió forintnál nagyobb beszerzés esetén előírják, hogy kötelezően legalább három ajánlatot kell kérni. Hozzátette: minden költségvetési szervnél van belső ellenőrzés, valamint a KEHI, az ÁSZ, és az EU-s hatóságok is ellenőrizhetnek, így ahol szabálytalanság van, ott lépéseket kell tenni. Kiemelte: a költségvetési kiszámíthatóságot erősíti, hogy a kormány 2010 óta az államháztartási számokra vonatkozó vállalásait teljesíti.
A módosítás még feszesebbé teszi a költségvetési gazdálkodást
Banai Péter hangsúlyozta, a felelős és kiszámítható költségvetési gazdálkodás erősítése változatlanul kiemelt kormányzati célkitűzés, ezért szükséges, hogy a költségvetési szervek gazdálkodása még inkább átlátható legyen a hatékony és eredményes közfeladatellátás érdekében.
Szerinte itt kiemelt szerep jut a különféle kontrollmechanizmusoknak, amelyek garanciát jelentenek a költségvetési gazdálkodás során esetlegesen felmerülő hiányosságok mielőbbi feltárásához, valamint korrigálásához. Közölte: a benyújtott módosítások a felelős költségvetési gazdálkodást még feszesebbé, még inkább következetessé teszik.
A javaslatot részletesen ismertetve közölte: a módosítások a hatékony gazdálkodást és a bevételi oldal stabilitását segítik elő, a költségvetési pontosságot erősítik, valamint az önkormányzati alrendszer adatszolgáltatásának pontosságát ösztönzik. Elmondta: a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény módosításával lehetővé teszik, hogy az önkormányzati, illetve 100 százalékban önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági táraságok külön kormányengedély nélkül válthassák ki adósságelemeiket kedvezőbb konstrukcióval. Hozzátette: a hatékony gazdálkodást segíti elő, hogy a fejezeti stabilitási tartalékok felhasználása a központi költségvetésben nem szerepeltetett új feladatok, a feladatok bővülése, valamint a fegyelmezett és hatékony gazdálkodás ösztönzése érdekében történhet.
Úgy vélte: a pontosságot erősíti az a szabály, amely szerint a kormány adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő az államháztartás központi alrendszerébe tartozó előirányzatok várható bevételeire, illetve kiadásaira vonatkozóan.
Ismertetése szerint a módosítások eredményeképpen az elfogadott költségvetési törvény jövő évi kiadási számainak teljes összegére fizetési kötelezettséget lehet vállalni. Emellett - folytatta - a javaslat lehetővé teszi politikai vezetők jelölését a Likviditási Bizottságba és a Szanálási Alapba, valamint az állami tulajdonú tőkealapok vezető testületeibe. Szerinte ez a módosítás az állam, a kormányzat felelősségét a politikai vezetők személyes felelősségével is összeköti.
Emellett a javaslat bővíti a Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörének, így a fogyasztói érdekek szélesítését szolgálja, valamint rendezi a Városliget megújításával és fejlesztésével összefüggő részletkérdéseket - közölte.
Fidesz: Igen a javaslatra
Boldog István közölte, azért módosítják a törvény, mert a fejezeti stabilitási tartalékok felhasználhatóságára vonatkozó szabályokat átalakítják. Az új szabály generálisan kimondja, hogy e források felhasználása a költségvetési törvényben nem szerepeltetett új feladatok biztosítása és a fegyelmezett, hatékony gazdálkodás ösztönzése érdekében történhet.
Fontos szabály lesz, hogy a költségvetési szerv által fel nem használható bírságot és a jogszabály alapján a központi költségvetés központosított bevételét képező minden bevételt kizárólag a kincstárnál e célra létrehozott beszedési számlán lehet kezelni - közölte.
Új szabály - ismertette -, hogy az adatszolgáltatás nem megfelelő teljesítéséért a bírságot a közös önkormányzati hivatal székhely szerinti helyi önkormányzatával szemben kell kiszabni. A bírság elengedése lehetővé válik, ha a helyi önkormányzat bizonyítja, hogy a munkavégzés feltételeiről gondoskodott, és elmaradásait pótolta.
Bővülhet a pénzügyi békéltető testület hatásköre is, ami a fogyasztói érdekek szélesítését szolgálja - mondta.
Szólt arról is, hogy a Városliget fejlesztéséről szóló törvény módosításának célja, hogy e terület megújításával, fejlesztésével összefüggő egyes részletkérdéseket rendezzék.
A kormánypárti politikus kérte a javaslat támogatását.
MSZP: Tovább csökken a parlament ellenőrző szerepe
Szakács László jelezte, nem tud osztozni az előtte megfogalmazott örömben, szerinte tovább csökken a parlament ellenőrző, a szakmai testületek irányító szerepe, s politikai tisztek vesznek majd részt a döntéshozatalban.
Kiemelte: a központi költségvetésben a stabilitási tartalék nem tartalmaz jelenleg hatékonysági, ösztönzési elemeket, ezt egy kormányrendeletre bíznák, a parlamentben erről nem dönthetnek majd. Ingatlanfejlesztésekről, -vásárlásokról mostantól az államháztartásért felelős miniszter minden tovább nélkül dönthet. Ez átláthatatlanságot eredményezhet - vélte.
Kitért arra is, hogy a likviditási bizottságban, a szanálási alapban közigazgatási vezetőknek, politikusoknak is helye lehet majd, ezért az összeférhetetlenségi szabályokat fellazítanák. Azt mondta: ennyi pénzügyi botránnyal a hátuk mögött, ami az elmúlt időszakban történt, így politikai tiszteket küldeni testületekbe, arcpirító.
Rámutatott: a költségvetés betartásánál és átláthatóságánál a kiszámíthatóságnak és a pontosságnak kellene elsődlegesnek lennie, de ezt sikerült a végtelenségig fellazítani. A felelősség a parlament saját fejezetének kezelésére és a főszámok megállapítására korlátozódik most már - vélte.
Szakács László azt mondta, bízik abban, nem azért adnának 45 milliárdot az Eximbank feltőkésítésére, hogy Andy Vajna még indítson öt csatornát, s azok helyet cserélnek majd az összes ismeretterjesztő csatornával.
A javaslatot az MSZP nem támogatja - egyértelműsítette.
KDNP: Több önkormányzati változtatást is tartalmaz a módosítás
Hargitai János szerint a kormányra évek óta jellemző az óvatos tervezés, ennek egyik megnyilvánulási formája, hogy hatalmas tartalékokkal tervez. A mostani módosításban az ésszerű gazdálkodás érdekében változtatnak a tartalékokkal kapcsolatos szabályokon - közölte.
Az önkormányzatokat érintő módosítások közül kiemelte a likviditási terv készítésére vonatkozó előírást.
Fontos változás továbbá - folytatta -, hogy közös önkormányzati hivataloknál a jövőben az esetleges bírságolás címzettje a székhely szerinti település lesz.
A Jobbik a kabinet önkormányzati politikáját bírálta
Hegedűs Lorántné kiemelte és támogatandónak nevezte azt a tervet, amely szerint ezentúl az adósságmegújításhoz is kormányengedély kell majd.
Történelminek nevezte, hogy az előterjesztés szövegében elismerik, azért lehetnek hiányosságok önkormányzatoknál, mert a helyhatóságok nem tudják a dolgozói létszámkereteket feltölteni, legtöbbször kisebb településeken pénzügyes munkatársakkal. Utóbbinak oka pedig a magánszférához képest jóval alacsonyabb fizetéseket adó bértábla - mondta a politikus, sürgetve a köztisztviselői alapilletmény emelését.
A Városliget-törvényről azt közölte: nem érti, miért kell "pallosjoggal" felhatalmazni a városligeti vagyonkezelőt. A nemzetiségek bizottsága támogatja a törvénymódosítási javaslatot
Varga Szimeon bolgár nemzetiségi szószóló közölte: a magyarországi nemzetiségek bizottsága azt az álláspontot alakította ki, hogy mivel a javasolt módosítások egyszerűbbé és értelmezhetőbbé teszik az államháztartási törvényt, ezért támogatják az előterjesztést.
Az elnöklő Hiller István ezután lezárta a vitát.
Banai Péter Benő zárszavában úgy reagált: nincs olyan szándék a javaslatban, amely a parlament ellenőrző szerepét csökkentené. Az önkormányzati szektort érintő kritikákra azt felelte: a kormány több mint 1300 milliárd forint adósságot vett át a helyhatóságoktól, a finanszírozási rendszert átalakította, így a szektor ma már évek óta többlettel zár, pénzügyileg a saját lábán áll.
