Megnyílnak tavasszal a pályázatok

Vitályos Eszter: Forrásvesztés nélkül zártuk a korábbi időszakot (Fotó: Nagy Balázs)

– Pár hete lett a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság elnöke. Ez hogyan befolyásolja az államtitkári munkáját?

– Maradok továbbra is posztomon, ez semmiben sem befolyásolja az eddigi tevékenységemet. Tulajdonképpen azt egészíti ki. Azért gondolom, hogy Orbán Viktor miniszterelnök engem választott, mert a globális fejlesztéspolitikai feladatokat eddig is elláttam, így az összes irányító hatóság munkájára van rálátásom.

- Mivel foglalkozik a bizottság és mikor jött létre?

- A testület nem most alakult, hanem 2014 januárjában kezdte meg a működését. Javaslattevő, véleményező, döntés-előkészítő, koordináló szervként működünk. Fő feladatunk az európai uniós forrásokból megvalósuló fejlesztéspolitika végrehajtásának összehangolása és a fejlesztéspolitika területén meghozandó kormányzati döntések megalapozott előkészítése. Emellett a bizottság a Miniszterelnökség központi koordinációs tevékenységének fóruma is. Hetente ülésezünk és az összes irányító hatóság vezetője, illetve a szakpolitikai felelősök és a megyei fejlesztési biztosok a tagjai a testületnek. Minden olyan fejlesztéspolitikai előterjesztést, amely a stratégiai és a gazdasági kabinet elé vagy a kormányülésre kerül, megtárgyalunk.

– Ezek kizárólag az uniós forráselosztással kapcsolatosak?

– Csak részben. A fejlesztéspolitika összes területét átfogják az előterjesztések. Gyakorlatilag véleményezzük a nagyprojektekre vonatkozóan az Európai Bizottság számára benyújtandó javaslatokat, a fejlesztéspolitikai szempontból kiemelt jelentőségű ügyeket, a komplex programokat, vagy az operatív programok kiemelt projektjeit, éves fejlesztési kereteit. Azt tudni kell, hogy nem projektekről döntünk, hiszen az az irányító hatóságok feladata, hanem a szabályozásokkal kapcsolatban végzünk előkészítési munkát. Nekünk is célunk a gazdaság további erősítése.

– Milyen szabályozások ezek?

– Például a közbeszerzésekkel, állami szabályozásokkal kapcsolatosak.

– Ha már szóba került a közbeszerzés: a törvénymódosítás hatása érezhető? Tisztul a piac?

– Most készül egy vizsgálat az elsődleges tapasztalatokról. Az biztos, jelentős előrelépést történt 2013 óta, valamint a tavalyi törvénymódosítás óta is. Javulnak az eredmények, tehát sokkal-sokkal erősebb és rendezettebb lett a verseny, mint korábban.

– Elődjéhez képest új elnökként tervez-e változtatásokat a bizottságban, vagy jónak tartja a mostani csapásirányt?

– Nem szeretnék különösebb módosításokat. Továbbra is kiemelt célnak és fontosnak tartom a bizottság munkáját. Annyi változás lehetséges, hogy még inkább hangsúlyt fektetünk arra, hogy az előterjesztések időben megérkezzenek az érintettekhez. Ezt azért tartom fontosnak, mert azt szeretném, ha a véleményezésre is megfelelő idő jutna. Ez a forrásfelhasználás miatt is fontos.

– Ha már ezt említette, sikerül-e a fejlesztéspolitikai célokat megvalósítani?

– Úgy gondolom, hogy igen. A kormánynak volt egy célkitűzése, hogy a 2014–2020-as európai uniós pénzügyi ciklus alatt sokkal gyorsabban akarjuk kihelyezni a forrásokat. Ami a felpörgetést illeti: tavaly 1739 milliárd forintnyi, a mostani ciklushoz uniós támogatást fizettek ki a hatóságok itthon. Ebből a szállítói előleg 137, a támogatói előleg 1209, a számlaalapú kifizetés 393 milliárd volt. Az összes kifizetés 1987 milliárd forint volt, amely úgy jött össze, hogy a fent említett 1739 milliárdon felül további 248 milliárd forintot még a 2007–2013-as ciklushoz tartozó, áthúzódó tételként fizettek ki. Mindez azt jelenti, hogy a tavasz vége felé az összes pályázati felhívás elkészül, így a 2014–2020-as időszakban Magyarország számára lehívható európai uniós források maradéktalanul elérhetőek lesznek a pályázók számára.

– Mindig napirenden vannak a brüsszeli vitás ügyek. Sikerül lezárni?

– Még mindig van olyan napirendi pont, ahol véleménykülönbség van. A legvitatottabbat, az úgynevezett aszfaltügyet lezártuk, a korábban felfüggesztett pénz meg is érkezett. A brüsszeli bizottsággal folyamatosak az egyeztetések, a napokban várjuk a végleges választ a december végén kiküldött levelünkkel kapcsolatban.

– Az, hogy ennyit késik a válasz, brüsszeli taktika lenne?

– Nem gondolom. Sok a folyamatban lévő ügy. Úgy tűnik, hazánknak mindent sikerül bíróság nélkül, békés úton rendezni.

– Mi jellemzi a mostani, azaz a volt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) utáni korszakot? Jót tett a „vérfrissítés”?

– Azt gondolom, az NFÜ 2014. januári megszüntetése jó döntés volt. Ezt támasztja alá az is, hogy 2007–2013-as pénzügyi időszakot sikerült forrásvesztés nélkül lezárni. Ráadásul úgy, hogy a 2014–2020-as ciklust is elindítottuk. Ami a kitűzött célt illeti, 2048 milliárd forintot irányoztunk elő a tavalyi év végére. Ezt a fent említettek szerint sikerült lezárnunk. Ebből látszik, célunk 97 százalékát elértük. Idén még keményebb fejlesztéspolitikai célokat fogalmaztunk meg, amelyeket igyekszünk is teljesíteni. Ebben már több mint kétezermilliárd forint szerepel. Azaz ennyi jut a brüsszeli forrásból a gazdaságfejlesztésre. Azt sem tartom kizártnak, akár a 2700 milliárdos plafon is elérhető lesz. Azaz ennyi lehet az a kifizetés, amelyet az idén az intézményrendszernek majd meg kell valósítani.

– Mert?

– Azért, mert így az irányítóknak még erősebb gazdaságpolitikai felelősségük van, hiszen az operatív programok ezáltal még sikeresebbek lehetnek. Ez jelentősen és jó irányba befolyásolta az uniós forráselosztást, illetve a fejlesztéspolitika rendszerét, teljesítőképességét.

– A britek kilépése az unióból, tehát a Brexit miként befolyásolhatja a forráselosztási rendszert?

- A 2020-ig tartó pénzügyi ciklust a Brexit nem befolyásolja De, hogy ezután mi lesz, azt nem igazán lehet látni. Azt tudjuk, kell ezzel a kérdéssel, sőt az utóhatással foglalkozni. Ez történik most különböző forgatókönyvek vázolásával. A jövőt megjósolni korainak tartom.