Növekedett a magyarországi anyajuhállomány, köszönhetően a tavaly megemelkedett támogatásoknak. A világpiacon egyre keresettebb a bárányhús, ami lehetőségeket kínál a magyar tenyésztőknek is, ám itthon több korszerű vágóhídra lenne szükség, és gondoskodni kellene a juhászutánpótlásról is.
A világpiacon egyre keresettebb árucikk a bárányhús (Fotó: Hegedüs Róbert)
Jelenleg Magyarországon egymillió-tízezer anyajuh van, az utóbbi években számuk szerényen gyarapodott. Az 1980-as évek végén még 2,6 millió anyajuhot tartottak számon, létszámuk a rendszerváltozás utáni években nyolcszázezerre esett vissza – mondta lapunknak Juhász Pál, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetségének tenyésztési alelnöke. Az uniós támogatási várakozásokkal kapcsolatban 2004-ben 1,145 millió volt a számuk, de az akkor kapott források összege nem táplálta az állománynövekedést. Juhász, aki magántenyésztő, hozzáfűzte: negyedszázada még az állomány 85 százalékát tartották nagyüzemben, ma alig tízet.
A juhtenyésztési támogatások mértéke emelkedett az elmúlt években. Az alelnök felidézte: az Orbán-kormány már 2010-ben kimondta, hogy az állattenyésztést preferálják, a juhtenyésztési támogatások 2012-ben csaknem megduplázódtak, anyajuhonként öt-hatezer forintot kaptak a gazdák. Tavaly jelentősen növekedett a normatív támogatás összege: anyajuhonként nyolcezer forint jár a tenyésztőknek, azok pedig, akik őshonos fajtát tartottak, például hortobágyi vagy gyimesi rackát, cigáját, az további 16-17 ezer forintnak megfelelő uniós támogatást kaptak egyedenként.
Agrár Környezetgazdálkodási Támogatást (AKG) is lehet igényelniük a tenyésztőknek: vállalástól függően hektáronként ötven-százezer forintos összeget az kaphat, aki környezetbarát gazdálkodást folytat. Juhász utalt arra, hogy az idén igényelt és már elbírált AKG-támogatások csaknem kilencven százalékát szántóföldi növénytermesztők nyerték el, alig tíz százalék jutott a juhtenyésztőknek, akiknek pedig jelentős része pályázott. Hozzátette: ígéretet kaptak arra, hogy ősszel lesz még egy, az állattenyésztőkre fókuszáló AKG-pályázat.
Magyarországon évente hétszázezer vágóbárányt tenyésztenek, ennek 85 százalékát exportáljuk, csaknem 560 ezret élve Olaszországba, 15 százalékukat feldolgozva – sorolta lapunknak az alelnök. Kaposvár mellett és Hajdúnánáson van korszerű juhvágóhíd, de Juhász Pál szerint még három-négy közepes kapacitású, modern vágóhídra lenne szükség, hogy ne élve, hanem feldolgozott termékként adhassuk el a bárányokat. Saját cége Svájcba, Ausztriába, Németországba, sőt Japánba is exportál bárányhúst, ahol szigorúak
a minőségi követelmények. Juhász hangsúlyozta: a jó genetikai képességű állomány, a megfelelő takarmány, a tartástechnológia és a Kárpát-medence flórája teszi kiválóvá a magyar bárányhúst, amelynek minősége jobb az ausztrál vagy az új-zélandi bárányhúsnál.
Az alelnök felhívta a figyelmet arra, hogy a világpiacon egyre keresettebb a bárányhús, miközben a két legnagyobb exportőr, Ausztrália és Új-Zéland harminc százalékkal csökkentette a termelését. Ausztráliában az egyre szélsőségesebb időjárás miatt a juhok kiszorulnak a félsivatagos területekről, illetve a gabonatermesztés elveszi a területet előlük, Új-Zélandon pedig a tejelőmarha-ágazat erősödött meg a kínai és az indiai piaclehetőségek miatt a juhtenyésztés kárára. A Perzsa-öböl menti arab országokban is hagyományosan népszerű a bárányhús. Juhász elmesélte, hogy amikor Szaúd-Arábiában járt, egy ottani juhkereskedő azt mondta neki, hogy ő egymaga egy év alatt hétszázezer vágóbárányt importál Ausztráliából, tehát annyit, amennyi a magyar vágóbárány évi összmennyisége. Az alelnök szerint a magasabb ár miatt érdemes lenne betörni az arab piacra, ám ehhez kétoldalú megállapodásokat kellene kötni, hogy az ottani feltételeknek megfelelő állat-egészségügyi bizonyítványt lehessen kiállítani.
Juhász Pál megjegyezte: míg az EU-ban a bárányhúsfogyasztás átlagosan, fejenként, évente 1,8 kilogramm, addig nálunk ez az elmúlt évben emelkedett 35 dekára harmincról. Ezt azonban tovább kellene növelni. A bárányhús azonban drága termék, egy kiló csaknem háromszor annyiba kerül, mint egy kiló sertéshús, de az ár-érték aránya tükrözi a magas minőséget, élvezeti értékét és az egészségre gyakorolt jótékony hatását.
Az alelnök utalt arra is, hogy vészesen öregszik a juhásztársadalom, gondoskodni kellene az utánpótlásról. Egyetemeken is tanítják a hivatás csínját-bínját, ám ezek java része továbbképzés, juhász szakmunkásképzés már negyedszázada nincs Magyarországon. Juhász Pál szerint a világpiaci lehetőségek miatt is érdemes lenne invesztálni az ágazatba, hiszen egyrészt a juh olyan legelőterületeken is megél, ahol más állat már nem, másrészt pedig biztos munkalehetőséget jelentene a juhtenyésztés, megélhetést adna az ország több régiójában is, erősítené a vidék megtartó képességét. Jelenleg mintegy 7500 a juhtenyésztők száma Magyarországon.
