Segíti az új közbeszerzési törvény a korrupció elleni küzdelmet, és az egyik legszigorúbb törvénynek tekinthető Európában – hangsúlyozta tegnap Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára, a Transparency International Magyarország korrupcióellenes világnapi konferenciáján.
Kiemelte: a törvény az eddiginél szélesebb körű átláthatóságot biztosít, növeli a közbeszerzések bizonyos köre esetében az ajánlattevők minimálisan kötelező számát, bővíti az ajánlattevők által kötelezően közzéteendő adatok körét.
Növekedett hazánkban azoknak az uniós pénzekkel összefüggő korrupciós ügyeknek a száma, amelyeket felderítettek a hatóságok – ismertette Margarete Hofmann, az OLAF (az unió csalás elleni hivatala) elnöke. Kiemelte: a hivatalt soha nem azok a dolgok aggasztják, amelyeket a hatóságok feltárnak, hanem amelyeket nem. Hozzátette: Magyarország tavaly az uniós országok élmezőnyébe került a jelentett ügyek számával.
Az eseményen Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára újságírói kérdésre elmondta: hazánk megállapodott a Norvég Alappal, így folytatódhatnak a kifizetések. Kifejtette azonban: a kormánynak továbbra is az a véleménye, hogy egyes civil szervezetek szabálytalan módon részesülnek támogatásban az alap révén. A megállapodás ténye azonban azt tükrözi, hogy Magyarországon megfelelően működnek a jogérvényesítési mechanizmusok.
Colleen Bell, az Egyesült Államok budapesti nagykövete pedig azt emelte ki, hogy a korrupció felszámolásához „elkötelezett és éber választókra, valamint oknyomozó újságírókra van szükség”.
