Svédországhoz hasonlóan - továbbra is ellenzi az Európai Munkaügyi Ügynökség létrehozását, mert azzal a munkaügyi ellenőrzés kikerülne a tagállami hatáskörből - mondta Bodó Sándor a Foglalkoztatási, Szociális, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi (EPSCO) Tanács brüsszeli ülése után a Pénzügyminisztérium közleménye szerint.
Az MTI-hez pénteken küldött közleményben kiemelték, a foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkár elmondta, a magyar munkavállalók és munkáltatók érdekét is sértené az, ha egy uniós intézmény, a helyi sajátosságok, körülmények ismerete nélkül intézkedne a nemzeti hatásköröket felülbírálva.
Bodó Sándor hangsúlyozta, az új ügynökség létrehozása további felesleges bürokráciát, zavaros, a tagállami kompetenciákat hátrányosan érintő állapotot teremtene.
Magyarország a tanácsi tárgyalások során határozottan kiállt a magyar munkavállalók és munkáltatók érdekei, továbbá a tagállamok szuverenitásának megőrzése mellett. Az Európai Munkaügyi Ügynökség koncepciója a magyar álláspont szerint alapvetően hibás, a működési szabályok és hatáskörök szándékosan kidolgozatlanok - írja a szaktárca.
A közleményben Bodó Sándor hangsúlyozta, az Európai Bizottság és a Parlament ennek ellenére szeretné a javaslatot még a jövő májusi Európai Parlamenti választások előtt végleges formába önteni.
Mint mondta, ez hazánknak nem érdeke, véleményünk szerint az újonnan választott Európai Parlament kell meghoznia az ügynökséggel kapcsolatos döntéseket is - olvasható a közleményben.
Az államtitkár közölte, mind Magyarország, mind Svédország megkérdőjelezi az ügynökség hozzáadott értékét a már meglévő rendszerhez képest. A szövegjavaslat szerint annak hatásköre a nemzetközi közúti közlekedési ágazatban dolgozók ellenőrzésére is kiterjedne, ugyanakkor ezt a szektort jellegénél fogva hibás döntés az ügynökségbe integrálni, a lépés veszélyeztetné mind a magyar vállalkozások, mind a magyar munkavállalók érdekeit - tette hozzá Bodó Sándor.
A magyar és a svéd tiltakozás ellenére a tanács megszavazta a tervezetet, ami alapján megkezdődhetnek a tárgyalások az ügynökség létrehozásáról - tájékoztatott a Pénzügyminisztérium.
Az államháztartás hiánya 1842,4 milliárd forint volt az első tizenegy hónapban
A központi költségvetés 11 havi hiánya 1856,1 milliárd forintot tett ki. Az elkülönített állami pénzalapok 39,8 milliárd forintos többletet értek el, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 26,1 milliárd forint deficittel zártak. Idén novemberben a központi alrendszer hiánya 164,3 milliárd forint volt.
A PM megismételte, a várhatóan jóval négy százalék felett alakuló gazdasági növekedés mellett a 2,4 százalékos uniós módszertan szerinti államháztartási hiánycél tartható.
Az első tíz hónapot 1678 milliárd forint hiánnyal zárta az államháztartás, tavaly januártól november végéig 1667 milliárd forint volt az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszerének hiánya.
Novemberben jelentős, 102,2 milliárd forint uniós bevétel érkezett, így már 574,6 milliárd forintra emelkedtek a Brüsszeltől Magyarországnak megtérített összegek - írták. Ezzel párhuzamosan a költségvetés eddig 1737,4 milliárd forintot fizetett ki a kedvezményezettek részére.
Jelezték: 2018 január elejétől november végéig általános forgalmi adóból 343,6 milliárd, személyi jövedelemadóból 235,4 milliárd, nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékokból 247,3 milliárd, míg jövedéki adóból 81,3 milliárd forinttal több bevétel folyt be, mint a tavalyi év azonos időszakában.
Kiemelték: A gazdaság teljesítménye az elmúlt év után idén is lehetővé tette nyugdíjprémium kifizetését több mint 2,5 millió nyugdíjasnak és nyugdíjszerű ellátásban részesülőnek, ami 41,2 milliárd forint kiadást jelentett. Emellett folytatódott a hazai forrásból megvalósuló fejlesztések (mint például a közúthálózat felújítása, illetve a Modern Városok Program) finanszírozása.
