A februárban 453,9 millió euróval emelkedtek a jegybank nemzetközi tartalékai a januári 327 millió euró növekedés után. A devizatartalékok összege a múlt hónap végén 25,165 milliárd eurót tett ki, 6,550 milliárddal kevesebbet az egy évvel korábbinál - derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján kedden megjelent előzetes adatokból.
Érdekesség, hogy tavaly februárban hasonló összeggel, 447 millió euróval emelkedtek a tartalékok, így az éves változás mértéke alig tér el a januári 6,557 milliárd eurótól. A jegybanki devizatartalék éves csökkenését elsősorban a lakossági devizahitelek forintosítása, illetve az államadósság belső, forintból történő finanszírozása, az önfinanszírozási program magyarázza. Az MNB értékelése szerint a két program kiemelkedő mértékben mérsékelte a külső sérülékenységet, ugyanakkor időben elnyújtva, ütemezetten csökkentette a jegybanki tartalékokat, azaz a mérséklődés tervezett és prognosztizálható.
A jegybank kommunikációjából korábban már kiderült, addig engedi csökkenni a nemzetközi tartalékok szintjét, amíg az meghaladja a befektetők által elvárt mértéket, amelyet általában az éven belüli lejáratú külső adóssághoz viszonyítanak. A rendelkezésre álló legutolsó adatok szerint az éven belüli lejáratú külső adósság 18,4 milliárd euró volt. A Guidotti-mutató alapján a devizatartalék értéke jelentősen meghaladta a rövid külső adósság összegét.
Barcza György: Rég nem látott szintre csökkenhet az államadóság devizaaránya
Az államadósságon belül 25 százalék alá csökkenhet a deviza részaránya, amire 1973 óta nem volt példa, 2011-ben az arány még 50 százalék volt - mondta az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója kedden egy szakmai konferencián, Budapesten.
Barcza György kiemelte, hogy a tavalyi hitelminősítői jelentések is a devizaarány csökkentésének szerepét emelték ki. Az ÁKK finanszírozási terve szerint 2017-ben 1,2 milliárd euró devizakötvény kibocsátás várható a 2,4 milliárd eurónyi lejárathoz képest, ami tovább csökkentené a devizaarányt. Elmondta azt is, hogy régiós összehasonlításban jelenleg Bulgáriában és Horvátországban a legmagasabb devizadósság aránya 80, illetve 100 százalékkal, Romániában 50 százalék, Lengyelországban 30-35 százalék, Magyarország pedig a középmezőnyben helyezkedik el. Barcza György közölte azt is, hogy a GDP-arányos államadósság néhány éven belül 70 százalékra mérséklődhet, két évtizeden belül az adósságráta 50 százalékra csökkenhet, ami a "kommunista rezsim" örökségének hátrahagyását jelentené.
A vezérigazgató emlékeztetett, hogy az ÁKK az utóbbi években arra törekedett, hogy az adósság szerkezete több lábon álljon, akár a tulajdonosi struktúrát, akár a devizaarányt, de az állampapírpiacokat tekintve is. Magyarország 80 százalékos mutatójával egy közepesen eladósodott országnak számított, azonban az adósság kisebb részekre osztásával, felszeletelésével biztonságosabbá vált.
Emellett kedvezőnek ítélte, hogy az államadósság külföldi kézben lévő részaránya is folyamatosan csökken, 2011-ben még az államadósság csaknem 70 százaléka külföldi kézben volt, ami olyan magas szint, hogy a magyar állampapírpiac nem a magyar gazdaság igényeihez igazodott, hanem a külföldi befektetők hozamelvárásaihoz. 2016-ban ez az arány már csak 42 százalék volt, egyfelől a devizaadósság visszafogásának köszönhetően, illetve azért, mert a forintban kibocsátott állampapírok piacán nagyobb hangsúlyt kapott a lakossági állampapír.
Egyre többen tartják lakossági állampapírban megtakarításaikat
Barcza György megjegyezte, hogy 2012 előtt lényegében nem létezett lakossági állampapírpiac, ahogy a legtöbb országban most is minimális a lakosság szerepe, mindössze 1-2 százalék. Ezzel szemben Magyarországon a lakosságtól bevont, immár csaknem hatezer milliárd forint forrás az államadósság 20 százalékát teszi ki. Ehhez hasonló részesedéssel csupán Írország rendelkezik,8 százalékkal. A vezérigazgató rámutatott arra is, hogy a magyar lakosság megtakarításainak is egyre nagyobb része lakossági állampapírban van, míg az utóbbi években drasztikusan csökkent a befektetési jegyek, és a bankbetétek részaránya. Elképzelhetőnek tartja azt is, hogy az idei év végére a lakossági állampapír válik az első számú befektetéssé.
