Gazdaság
Kukorica: több jut az iparnak
Csökkent a termőterület, átalakul a felhasználás, alacsony a felvásárlási ár
A Földművelésügyi Minisztérium adatai alapján 1,03 millió hektáron termeltek az idén kukoricát hazánkban, az átlagos hozam pedig hektáronként 6–6,5 tonna, ezért az idei termés 6–6,5 millió tonna körül alakul, ami huszonöt-harminc százalékkal elmarad a tavalyi 8,7 millió tonnától – jelezte lapunknak Halmos Gábor, a Concordia Közraktár Zrt. vezérigazgatója.
Amíg az Európai Unióban 2015-ben mintegy 9,3 millió hektárnyi területen termesztettek kukoricát, az idén csaknem 8,7 millió hektáron, azaz csökken a vetésterület. Holott az uniós tagországok a saját termésükön felül évente együttesen harmincmillió tonna kukoricát vásárolnak takarmánynak és élelmiszeripari célokra. Egyébként Franciaországban csaknem 4,5 millió, Romániában pedig mintegy 2,6 millió hektáron termesztenek tengerit, hazánk a harmadik helyen áll az unióban a vetésterületet tekintve.
A Budapesti Értéktőzsde áruszekciójában novemberre a takarmánykukoricát tonnánként 45 300 forintos áron jegyezték tegnap.
A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke, Vancsura József a Magyar Hírlapnak korábban elmondta, sajnálatos, hogy a kukorica ára a búzáéhoz hasonlóan alacsony. A gazdáknak ötvenezer forintos tonnánkénti ár hozna nyereséget. Hozzáfűzte: szeretnék november elejére betakarítani a tengerit, a realitás azonban november vége, december eleje. Utalt arra is, hogy az állatok takarmányozására négymillió tonna kukorica szükséges, a biomasszagyárak, amelyek egy-két forinttal többet adnak a világpiaci árnál, kétmillió tonnát használnak fel, s ami megmarad, az exportra megy. A Concordia Közraktár szerint ugyanakkor egyre több – manapság már csaknem 2,7 millió tonna kukoricát – használ fel az élelmiszeripar.
Major Andrea, a Gabona Control igazgatója közölte: a termés minőségére jellemző, hogy a csapadékos években emelkedik a penészes szemek aránya és a toxinfertőzöttség, de a betakarítás első szakaszában a vizsgált toxinszintek megfeleltek a követelményeknek.
A belföldi kereskedelemben a tárolás biztonságának elsődleges paramétereit – a nedvességet és a tisztaságot –, valamint a DON (deoxynivalenol) aflatoxinok mennyiségét bizonylattal kérik igazolni. Az exportra szánt tételeknél ugyanakkor nem ritka, hogy akár ötféle toxinra is meg kell vizsgálni a terményt. A magyar termés minőségét nem a magas toxinszintek veszélyeztetik az idén, inkább a túlzott szárításból eredő hősérült szemek, illetve a nem megfelelő árumozgatás miatt keletkező törött szemek haladhatják meg az előírt értékeket.