Gazdaság
Komoly lazítás jöhet jövőre az ország költségvetésében
Elkészítette jelentését a Magyar Nemzeti Bank
A jövő évi költségvetés tervezetének makrogazdasági pályája megalapozott, a kitűzött 2,4 százalékos, GDP-arányos hiánycél pedig a jegybank prognózisa szerint az Országvédelmi Alap részleges fel nem használása esetén érhető el – olvasható az MNB a Költségvetési Tanács működéséhez kapcsolódó döntés-előkészítő munka főbb eredményeiről szóló jelentésében. Az MNB honlapján megjelent tanulmány szerint a GDP-arányos államadósság, azaz a hiánycél várha–tóan 0,8 százalékponttal csökken 2017-ben az árfolyam adósságra vonatkozó hatásának bizonytalanságaitól eltekintve, így az alaptörvény adósságszabálya várhatóan teljesül.
A költségvetési hiány magyarázata három tényezőben keresendő: a kormányzati beruházások növelésében (közútfejlesztés és Modern városok program), a korábban ismerteken felüli béremelések (a közigazgatásban és az adóhivatalban), valamint a célzott áfacsökkentés az internet és az éttermi szolgáltatások terén – állapította meg az elemzés, amely az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslatot az MNB saját prognózisával veti össze.
A kormány a 2016–2020-as kon–vergenciaprogramban 2017-től a GDP 1,5 százalékának megfelelő strukturális hiányban határozta meg az új célt – emlékeztet a jelentés. A kormány a magyar költségvetés strukturális egyenlegét a következő években fokozatosan és jelentősen csökkenteni kívánja az elvárt szintre, 2018-ban 1,7 százalékos, 2019-ben az 1,5 százalékos, 2020-ra pedig 1,2 százalékos szintet tűzött ki.
A költségvetési törvényjavaslatban több olyan intézkedés is szerepel (online pénztárgépek használatának kiterjesztése, a bankkártya-elfogadóhelyek számának növelése, az online számlázási rendszer bevezetése, az ekáer fejlesztése), amely a rejtett gazdaság visszaszorítását szolgálja, de a részletek nem ismertek, így hatásukat a prognózis nem vehette figyelembe.
Az államháztartás GDP-arányos bruttó adóssága az előrejelzés szerint 0,8 százalékponttal, a 2016 végére várt 74,5 százalékról 73,7 százalékra csökken 2017 végén, a 2015. végi 313 forint/euró árfolyammal számolva.
Az alaptörvényben és a stabilitási törvényben foglalt adósságszabálynak megfelelően a GDP-arányos adósság még nagyobb ütemben, a törvényjavaslat szerint 1,5, míg az MNB előrejelzése szerint 1,7 százalékponttal csökkenhet, persze a forint árfolyamát figyelembe véve.
Az uniós források kifizetése körülbelül 550 milliárd forinttal lehet alacsonyabb 2017-ben az előirányzatnál. A prognózis alapján 1678 milliárd forintos kifizetés teljesülhet jövőre az uniós programokhoz kapcsolódóan, míg a törvényjavaslat 2239 milliárd forintos kifizetéssel számol. Az alacsonyabb kifizetés oka, hogy a 2014–2020-as ciklushoz kapcsolódó források lehívásának felfutása az elemzők szerint mérsékeltebb lesz a javaslatban szereplőnél.
Összegzésképpen a jegybank megállapítja, a tavalyi konvergencia–programban és az MNB márciusi inflációs jelentésében is várt csökkenő hiánypályához képest jelentős lazítást tervez a kormány a jövő évi költségvetésben.
A költségvetési hiány magyarázata három tényezőben keresendő: a kormányzati beruházások növelésében (közútfejlesztés és Modern városok program), a korábban ismerteken felüli béremelések (a közigazgatásban és az adóhivatalban), valamint a célzott áfacsökkentés az internet és az éttermi szolgáltatások terén – állapította meg az elemzés, amely az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslatot az MNB saját prognózisával veti össze.
A kormány a 2016–2020-as kon–vergenciaprogramban 2017-től a GDP 1,5 százalékának megfelelő strukturális hiányban határozta meg az új célt – emlékeztet a jelentés. A kormány a magyar költségvetés strukturális egyenlegét a következő években fokozatosan és jelentősen csökkenteni kívánja az elvárt szintre, 2018-ban 1,7 százalékos, 2019-ben az 1,5 százalékos, 2020-ra pedig 1,2 százalékos szintet tűzött ki.
A költségvetési törvényjavaslatban több olyan intézkedés is szerepel (online pénztárgépek használatának kiterjesztése, a bankkártya-elfogadóhelyek számának növelése, az online számlázási rendszer bevezetése, az ekáer fejlesztése), amely a rejtett gazdaság visszaszorítását szolgálja, de a részletek nem ismertek, így hatásukat a prognózis nem vehette figyelembe.
Az államháztartás GDP-arányos bruttó adóssága az előrejelzés szerint 0,8 százalékponttal, a 2016 végére várt 74,5 százalékról 73,7 százalékra csökken 2017 végén, a 2015. végi 313 forint/euró árfolyammal számolva.
Az alaptörvényben és a stabilitási törvényben foglalt adósságszabálynak megfelelően a GDP-arányos adósság még nagyobb ütemben, a törvényjavaslat szerint 1,5, míg az MNB előrejelzése szerint 1,7 százalékponttal csökkenhet, persze a forint árfolyamát figyelembe véve.
Az uniós források kifizetése körülbelül 550 milliárd forinttal lehet alacsonyabb 2017-ben az előirányzatnál. A prognózis alapján 1678 milliárd forintos kifizetés teljesülhet jövőre az uniós programokhoz kapcsolódóan, míg a törvényjavaslat 2239 milliárd forintos kifizetéssel számol. Az alacsonyabb kifizetés oka, hogy a 2014–2020-as ciklushoz kapcsolódó források lehívásának felfutása az elemzők szerint mérsékeltebb lesz a javaslatban szereplőnél.
Összegzésképpen a jegybank megállapítja, a tavalyi konvergencia–programban és az MNB márciusi inflációs jelentésében is várt csökkenő hiánypályához képest jelentős lazítást tervez a kormány a jövő évi költségvetésben.