Pozitív üzenetű előrejelzést adtak ki a magyar gazdaság jövőbeli kilátásaira londoni elemzők. A Morgan Stanley szerint 2016 lesz az az év, amikor Magyarország visszanyeri befektetési ajánlású hitelminősítői adósosztályzatát. A JP Morgan elemzői a következő esztendő első negyedétől valószínűsítik az újabb kamatcsökkentéseket.
A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői az európai feltörekvő térségről összeállított, 2016-ra szóló, tegnap ismertetett átfogó előrejelzésükben közölték: várakozásuk szerint 2016 lesz az az év, amikor Magyarország visszanyeri befektetési ajánlású hitelminősítői adósosztályzatát. A ház prognózisában jövőre legalább egy, de inkább két hitelminősítő számunkra pozitív üzenetet hordozó döntésével számol – idézte az előrejelzést a távirati iroda.
A Morgan Stanley elemzői szerint a befektetési kategóriába sorolást indokolná a devizában denominált államadósság-hányad folyamatos csökkenése, valamint az, hogy kiszámíthatóbbá vált a magyar bankrendszer működési környezete, és szilárd a költségvetés pozíciója.
A szakemberek számolnak azzal is, hogy az Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2016 második negyedétől újabb kamatcsökkentésekbe kezd. Inflációs előrejelzéseiket elsősorban az alacsony olajárak és a vártnál gyengébb jelenlegi magyarországi inflációs dinamika miatt módosították lefelé: a Morgan Stanley munkatársai 2016-ra 1,7, 2017-re 2,6 százalékos átlagos magyar inflációt várnak.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni elemzői a felzárkózó térség jövő évi kilátásairól szóló új előrejelzésükben már 2016 első negyedétől valószínűsítik az újabb MNB-kamatcsökkentéseket. A ház szerint a magyar jegybanki alapkamat az újabb enyhítési ciklus végére 1,00 százalékig csökkenhet, de nem zárják ki az ennél alacsonyabb kamatmélypontot sem.
Cseppet sem mellékes az alapkamat szintjének alakulása a hitelezés fellendítése szempontjából, ami a kormányzat gazdaságélénkítő intézkedései között kiemelt helyen szerepel. A bankok hitelezési képességét és hajlandóságát azonban élénkítheti a bankadó jövőre esedékes mérséklése is – húzta alá lapunknak Palkó István, a Portfolió vezető elemzője. Megjegyezve ugyanakkor, hogy bármennyire javul is a hitelintézetek gazdálkodása, a válság előtti aranykor egyhamar nem tér vissza.
Már nincs hova leszorítani az alapkamatot
2 perces interjú: Sarkadi-Szabó Kornél a Shark Vision ügyvezető igazgatója
– Két nagy londoni elemzőház is a Magyar Nemzeti Bank további kamatcsökkentő lépését valószínűsíti. Mit szól ehhez?
– Súlyos hiba lenne a jegybanki alapkamat további csökkentése. Már nincs hová szorítani a rátát, miközben egyáltalán nem biztos, hogy az infláció a későbbiekben is olyan alacsony szinten marad, mint a közelmúltban vagy manapság. A jegybank mozgástere mindenképpen szűkül.
– Kamatcsökkentéstől tehát semmiképpen ne reméljenek a vállalkozások kedvezőbb hitelkonstruk-ciókat?
– Nem a kamatokon múlik a hitelezés visszafogottsága. A bankoknak van elég forrásuk, ám azt nehéz felmérniük, hogy a kis- és közepes vállalkozások milyen megtérülést tudnak felmutatni.
– Milyen kockázatokkal, régiekkel és újakkal kell kalkulálniuk a pénzügyi intézményeknek hitelezéskor?
– A devizaalapú- és a devizahitelek forintosításával sikerült kiiktatni az árfolyamkockázatot és az
árfolyamrés adta elszámolási különbségeket. Ugyanakkor megjelent egy új kockázati faktor: a kamatkockázat, ami már a forintpiachoz kapcsolódik, vagyis a jegybanki alapkamat és a BUBOR alakulásának kiszámíthatatlanságához.
– A bankadó csökkentése viszont ösztönözheti a szektort a hitelezési aktivitás növelésére, hiszen a kihelyezésekben aktívabb pénzügyi intézmények még több befizetési kötelezettségtől mentesülhetnek.
– A bankadó mérséklése csupán egy tényező a hitelezés ösztönzésének eszközei közül. Szerencsés lenne, ha például az állam a gazdaság több szegmenséből visszavonulna, teret engedve a piaci folyamatoknak.
