Nem érte váratlanul a kormány minimálbér-emelési és járulékcsökkentési javaslata a Magyar Nemzeti Bankot. A munkaerőpiaci helyzet és az államháztartás kedvező alakulása megfelelő hátteret ad az intézkedésekhez.
Balatoni András (Fotó: Varga Imre)
Már egy ideje benne volt a levegőben, hogy változások várhatók a hazai munkaerőpiaci szabályozásban. Feszessé vált a piac, nagy verseny alakult ki a magyarországi szakképzett munkaerőért. A vállalatok számára a profitabilitás kedvezően alakult az elmúlt hat–nyolc év során, így ki tudnak gazdálkodni egy nagyobb béremelést is. Ráadásul a járulékcsökkentés részben ellensúlyozni is fogja a bérköltségek emelkedését – fejtette ki kérdésünkre Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzési igazgatója. Hozzátéve: a béremelkedés versenyképességi hatása kettős, mivel bár a magasabb bérek egyfelől ronthatják a cégek versenyképességét a költségek tekintetében, másfelől ha ezáltal sikerül itthon tartani a jól képzett munkaerőt, az a versenyképesség javát szolgálhatja.
Az MNB már korábban felhívta a figyelmet, hogy az idei költségvetésben a korábban tervezettnél nagyobb mozgástér alakult ki, ami szintén „elviseli” a járulékcsökkentéseket. A gazdaságpolitika eredményei is egyre inkább segíthetik a felzárkózást, így Balatoni András szerint a monetáris politikai intézkedésekről egyre inkább át lehet térni a fiskális lépésekre. Ezt példázza Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter legutóbbi bejelentése is.
Az agrárium idén a tavalyihoz képest meglehetősen jól teljesített, és a kiskereskedelmi forgalom is dinamikusan bővül – sorolta az elemzési igazgató. Jóllehet, az ipari konjunktúra lassult, ám arra lehetett is számítani. Ahogyan az építőiparban is nehéz túlteljesíteni a tavalyi volumeneket, amikor az uniós pénzek sok beruházás megvalósítását tették lehetővé. Az idén csökkent a forráslehívás, a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) építőipari hatása pedig majd csak jó pár negyedév után jelentkezik.
A szeptemberi inflációs jelentés frissítése most fejeződik be a jegybanknál, ahol az év kilencedik hónapjában 2,8 százalékos bővüléssel számoltak. Ahogyan az inflációnál változatlanul úgy becsülik, hogy annak szintje még jó ideig a háromszázalékos cél alatt marad. S bár sok esetben a bérinfláció jellemzően árinflációt von maga után, Magyarországon ettől a párhuzamos változástól egyelőre nem kell tartani, a két folyamat kapcsolata nem olyan szoros. Azaz nem feltétlenül hoz magával a béremelkedés azonos ütemű árinflációt.
