Gazdaság
Jövő évi minimálbér: a munkaadók nem sietnek a tárgyalással
Cél, hogy a közfoglalkoztatottak az elsődleges munkaerőpiacra jussanak el
Bár van olyan forgatókönyv, amely szerint már a nyáron egyezséget köthet a kormány, a munkaadói és a munkavállalói oldal a jövő januártól hatályos minimálbér mértékéről, ám ennek ellentmond az az értesülésünk, hogy a munkáltatói érdekképviseletek „fontolva haladnának” ez ügyben. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, Dávid Ferenc lapunknak megerősítette: „józanságra és visszafogottságra” intenek az első negyedév nem túl rózsás GDP- és beruházási adatai, ezért érdemes megvárni a második és a harmadik negyedéves mutatók közlését. A VOSZ-főtitkár úgy véli: az országos bérajánlással szemben a minimálbér kötelező érvényű, ezért sem lenne elegáns szerinte egy esetleges visszatáncolás.
Hozzáfűzte: a minimálbért keresők infláció feletti emelést kapnak, a legkisebb havi bér jövőre reálértéken többet ér majd, mint az idén. Dávid Ferenc ugyanakkor megjegyezte: irreális az a szakszervezeti javaslat, amely két számjegyű minimálbér-emelésre törekszik. A munkáltatóknak továbbra is magas élőmunka bérterheket kell kigazdálkodniuk.
A Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, Cseresnyés Péter korábban azt mondta lapunknak: a jövő évi inflációt jelentősen meghaladó minimálbér-emeléssel kalkulál a kormány. Hozzátette: cél, hogy a közfoglalkoztatottak az elsődleges munkaerőpiacon leljenek munkalehetőséget.
A Munkástanácsok Országos Szövetsége kitart amellett, hogy havi 122 ezer forintra emeljék jövő januártól a minimálbér összegét a jelenlegi 111 ezer forintról, így a mintegy nettó 78 ezer forintos összeg közelíthetne a létminimumhoz. Palkovics Imre, a munkavállalói érdekképviselet elnöke a Magyar Hírlapnak úgy nyilatkozott: a nettó mintegy nyolcszázalékos emelésre lehetőséget ad a magyar GDP-növekedés mértéke, a termelékenység mutatói. Palkovics felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon az egy euróra vetített termelési költség alacsonyabb a németországinál. Utalt arra is, hogy a munkaadók zöme már nem talál itthon megfelelő, képzett munkaerőt, a legaktívabb, húszas, harmincas generáció egy csoportja külföldön keresi a boldogulást az alacsony bérek miatt. Palkovics szerint arról sem szabad megfeledkezni, hogy a lengyel minimálbér összege csaknem ötven százalékkal magasabb a magyarnál, a szlovákoké huszonöt, a cseheké pedig tizenöt százalékkal több.
A tervek szerint június közepén fogadja el az Országgyűlés a jövő évi költségvetést. A kormány a 2017-es büdzséjavaslatban 3,1 százalékos gazdasági növekedéssel és egy százalék alatti inflációval számol.
Hozzáfűzte: a minimálbért keresők infláció feletti emelést kapnak, a legkisebb havi bér jövőre reálértéken többet ér majd, mint az idén. Dávid Ferenc ugyanakkor megjegyezte: irreális az a szakszervezeti javaslat, amely két számjegyű minimálbér-emelésre törekszik. A munkáltatóknak továbbra is magas élőmunka bérterheket kell kigazdálkodniuk.
A Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, Cseresnyés Péter korábban azt mondta lapunknak: a jövő évi inflációt jelentősen meghaladó minimálbér-emeléssel kalkulál a kormány. Hozzátette: cél, hogy a közfoglalkoztatottak az elsődleges munkaerőpiacon leljenek munkalehetőséget.
A Munkástanácsok Országos Szövetsége kitart amellett, hogy havi 122 ezer forintra emeljék jövő januártól a minimálbér összegét a jelenlegi 111 ezer forintról, így a mintegy nettó 78 ezer forintos összeg közelíthetne a létminimumhoz. Palkovics Imre, a munkavállalói érdekképviselet elnöke a Magyar Hírlapnak úgy nyilatkozott: a nettó mintegy nyolcszázalékos emelésre lehetőséget ad a magyar GDP-növekedés mértéke, a termelékenység mutatói. Palkovics felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon az egy euróra vetített termelési költség alacsonyabb a németországinál. Utalt arra is, hogy a munkaadók zöme már nem talál itthon megfelelő, képzett munkaerőt, a legaktívabb, húszas, harmincas generáció egy csoportja külföldön keresi a boldogulást az alacsony bérek miatt. Palkovics szerint arról sem szabad megfeledkezni, hogy a lengyel minimálbér összege csaknem ötven százalékkal magasabb a magyarnál, a szlovákoké huszonöt, a cseheké pedig tizenöt százalékkal több.
A tervek szerint június közepén fogadja el az Országgyűlés a jövő évi költségvetést. A kormány a 2017-es büdzséjavaslatban 3,1 százalékos gazdasági növekedéssel és egy százalék alatti inflációval számol.