Gazdaság
Itt van az uborkaszezon
A szabolcsi konzervgyártásba több helyi önkormányzat is besegít
Mára jelentősen emelkedett az éves uborkafogyasztás Nyugat-Európában, ahol a kígyóuborka értékesítése átlagosan 2-2,2 kilogramm körül alakul fejenként. Itthon 1,6-1,8 kilogrammot fogyasztunk évente uborkából – derül ki Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) lapunknak elküldött felméréséből. A magyar fogyasztás is dinamikusan növekszik. Az uborkánál fontos a frissesség, s ez előnyt jelent a hazai árunak az importtal szemben.
Egyébként a friss uborka fogyasztásának európai növekedése a 2011-es kólibaktérium-járvány után indult be ismét, hiszen akkor gyakorlatilag lehetetlen volt ezt a terméket értékesíteni Nyugat-Európában. (A kór megtörte az uborkaágazatot, holott nem is az uborka volt a ludas a járványban, hanem a csíráztatott görögszénamag, amely Egyiptomból származott.)
Magyarországon a hajtatott uborka termesztése évek óta száz hektár körül mozog, ebből 60-70 hektár a kígyóuborka, amelyet 30-40 hektáron salátauborka-termesztés egészít ki. Bár ez a terület már nem számít jelentősnek a húsz évvel korábbi, ötszáz hektáros uborkahajtató kertészethez képest, ám a működő üzemek technológiai szempontból világszínvonalúak.
A kistermelői kertészetek gyakorlatilag eltűntek. A hazai saláta- és kígyóuborka-termés összesített mennyisége 15-18 ezer tonna között van, s az idén várhatóan megközelíti a felső értéket – a NAK adatai szerint. A téli időszakban nehéz gazdaságosan termelni, főként az import, Spanyolországból érkező konkurens olcsó áru miatt.
Az uborka gyorsan fordul termőre, így gyors megtérülést eredményez, ugyanakkor termesztéstechnológiai szempontból igen kényes növényfaj. Szedési időszakban nagy a munkaerőigénye.
Számos olyan termelő van, aki csak második növényként hajtat uborkát, amely főleg nyári-őszi termesztésben fordul elő.
Magyarországon a konzervuborkát az elmúlt években jellemzően kordonos művelésben termesztették. A termőterület öt-hatszáz hektár között ingadozik, az éves termésmennyiség megközelíti a tizennégyezer tonnát.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a legnagyobb konzervuborka-termelő körzet, több településen is önkormányzati segítséggel folyik a termelés, többnyire háztáji jellegű kertekben.
Egyébként a friss uborka fogyasztásának európai növekedése a 2011-es kólibaktérium-járvány után indult be ismét, hiszen akkor gyakorlatilag lehetetlen volt ezt a terméket értékesíteni Nyugat-Európában. (A kór megtörte az uborkaágazatot, holott nem is az uborka volt a ludas a járványban, hanem a csíráztatott görögszénamag, amely Egyiptomból származott.)
Magyarországon a hajtatott uborka termesztése évek óta száz hektár körül mozog, ebből 60-70 hektár a kígyóuborka, amelyet 30-40 hektáron salátauborka-termesztés egészít ki. Bár ez a terület már nem számít jelentősnek a húsz évvel korábbi, ötszáz hektáros uborkahajtató kertészethez képest, ám a működő üzemek technológiai szempontból világszínvonalúak.
A kistermelői kertészetek gyakorlatilag eltűntek. A hazai saláta- és kígyóuborka-termés összesített mennyisége 15-18 ezer tonna között van, s az idén várhatóan megközelíti a felső értéket – a NAK adatai szerint. A téli időszakban nehéz gazdaságosan termelni, főként az import, Spanyolországból érkező konkurens olcsó áru miatt.
Az uborka gyorsan fordul termőre, így gyors megtérülést eredményez, ugyanakkor termesztéstechnológiai szempontból igen kényes növényfaj. Szedési időszakban nagy a munkaerőigénye.
Számos olyan termelő van, aki csak második növényként hajtat uborkát, amely főleg nyári-őszi termesztésben fordul elő.
Magyarországon a konzervuborkát az elmúlt években jellemzően kordonos művelésben termesztették. A termőterület öt-hatszáz hektár között ingadozik, az éves termésmennyiség megközelíti a tizennégyezer tonnát.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a legnagyobb konzervuborka-termelő körzet, több településen is önkormányzati segítséggel folyik a termelés, többnyire háztáji jellegű kertekben.