Időszerűvé vált a minimálbér-emelés

Szalai Piroska: az alacsony infláció is sokat jelent (Fotó: Hegedüs Róbert)

– Hogyan értékeli a kormány béremelései javaslatát?

– A munkavállalók oldaláról nagyon időszerű már, a gazdaság állapotát tekintve pedig a lehető legjobbkor történik ez az intézkedés. A mértékét tekintve pedig, ahogy a táblázatból is látszik, nagyon körültekintően meghozott javaslat. Az időszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az Eurostat legutóbbi adatai szerint nálunk a minimálbér egyike a legalacsonyabbaknak az unióban. Bulgáriában és Romániában nem éri el a háromszáz eurót, a következő országcsoportban (Lettországban, Litvániában, Csehországban és nálunk) 350-400 euró közötti, Észtországban, Lengyelországban, Horvátországban és Szlovákiában pedig 400-430 eurós. Utána egy nagyobb ugrással a hétszáz-nyolcszáz euró körüli országok következnek. A 128 ezer forintos javasolt minimálbérrel mi is átlépünk a négyszáz euró felettiek közé, az Észt-, Lengyel-, Horvátországot, Szlovákiát magában foglaló csoportba. Ez a magyar munkaerő átpozicionálásának első lépése.

– Mikor volt nálunk nagyobb minimálbér-emelés?

– Itthon a legutóbbi nagy minimálbér-emelkedés 2012-ben volt, akkor húsz százalék növekedés volt forintban, ezzel egyidejűleg akkor az euró árfolyama jelentősen megugrott, ezért ugyan háromszáz euró fölé került a magyar minimálbér, de maradtunk továbbra is a nagyon olcsó bérű országok között.

– A versenyképességünkhöz mennyiben és hogyan járul hozzá az emelkedés?

– Azzal igazolható, hogy a gazdaság állapotát tekintve a legjobbkor történik, hogy a versenyszférában már 2014 óta az éves minimálbér-emelkedésnél nagyobb ütemű a bruttó átlagkereset emelkedése. Azaz a munkáltatók az utóbbi két-három évben a kereseteket jobban emelik a kormány beavatkozása nélkül, a gazdasági környezet, illetve a munkaerőpiac változásaira reagálva, mint a diktált minimálbér-növekedés. Tavalyelőtt és tavaly először a mezőgazdaság és az ipar húzott, majd 2016-ban a kereskedelem és a vendéglátásbeli keresetek is jelentősen emelkedni kezdtek. Az idén fél évkor már tíz megyében volt nagyobb a növekedés a minimálbér-emelkedésnél: a közép-dunántúli és dél-alföldi összes megyében, illetve Vas, Tolna, Nógrád megyében és a fővárosban. Közülük legtöbbről kimutatható, hogy alacsony a munkanélküliség és komoly munkaerőhiánnyal küzdenek. Illetve többnél nagyon fontos volt az elvándorlást megakadályozni azzal, hogy helyben is nagyobb kereseteket tudnak elérni, mint korábban.


– A mostani emelési mérték elegendő lesz?

– Igen. Azért tartom nagyon körültekintőnek, mert a munkavállalók oldaláról a kétéves 17 000+10 000 forint/havi bruttó minimálbér-emelés a két- és többgyermekesek esetében szinte teljes egészében megjelenik a nettó bérben is a családi adókedvezmények növekedése miatt. A munkáltatói járulékok először öt- majd további kétszázalékos csökkentése pedig azt eredményezi, hogy szinte ugyanannyit, sőt kicsit talán kevesebbet kell a munkáltatónak szociális hozzájárulást és szakképzési hozzájárulást fizetni a következő két évben is a megemelt minimálbér után, mint az idén. A minimálbérért dolgozó munkavállalók legnagyobb része szakképzettséget nem igénylő munkakörben dolgozik, ami után a munkahelyvédelmi akció keretében 2013 óta 14 500 forint járulékkedvezmény vehető igénybe havonta. Mivel a kormány eddig nem tért ki arra, hogy e kedvezményen tervezne változtatni, így joggal feltételezhetjük, hogy a jövő évben továbbra is igénybe vehetik a munkáltatók.

– A munkaerőhiány hogyan befolyásolható?

– A 2012-es húszszázalékos minimálbér-emelés akkor a bruttó átlagkeresetet 7,3 százalékkal emelte. Akkor nem volt jellemző a versenyszféra egyik szegmensében sem a munkaerőhiány, ezért a minimálbérnél magasabb béreket a munkáltatók sokkal kisebb mértékben emelték, mint ahogy akkor a szakértők várták. Most a 15 százalékos minimálbér-emelkedés mellett már jövőre szinte biztos, hogy több mint tízszázalékos bruttó átlagkereset-emelkedés lesz, s ez nettó keresetben még nagyobb a két- és többgyermekesek adókedvezményének növekedése miatt, a reálkereset növekedése pedig a közel nullaszázalékos infláció miatt szintén nagyobb lesz a bruttó átlagkeresetek emelkedésénél. Mindenképp meg kell jegyezni, hogy a minimálbér emelkedésével együtt jár számos más juttatás, többek közt a táppénz és a gyed maximális értékének a változása is. A gyermek féléves korától kétéves koráig a szülő gyedre jogosult, amelynek mértéke a szülés előtti átlagkereset hetven százaléka, de maximum a minimálbér 140 százaléka. Ez azt jelenti, hogy a gyed bruttó összegének maximuma 2016-ban 155 400 forint/hó volt, ami 2017-re 179 200-ra, majd 2018-ban 193 200-ra emelkedik.

– Kinek a legelőnyösebb a béremelés?

– A minimálbér-emelés, ahogy láttuk, az alkalmazottak számára igazán előnyös. A legnehezebben az induló vállalkozások tudják várhatóan kezelni, hisz az önfoglalkoztatók a munkahelyvédelmi járulékkedvezményeket sem vehetik igénybe, csak az alkalmazottak után jár a munkáltatók számára.

A Fidesz szerint a szocialisták nyolcéves kormányzásuk alatt megalázó bérekkel szúrták ki a dolgozók szemét – közölte a nagyobbik kormánypárt a távirati irodával. Ebben a szocialista Tóth Bertalan szavaira is reagáltak, aki pártja biztos megélhetést célzó négypontos csomagját ismertette. „A szocialisták mindig homlokegyenest az ellenkezőjét csinálták annak, mint amit megígértek. Nyolcéves kormányzásuk alatt ötvenezerről mindössze 73 500 forintra emelték a minimálbért, növelték a családok, a dolgozók, a kis- és közepes vállalkozások adóját, elvettek egyhavi nyugdíjat, duplájára emelték az élelmiszeráfát és az áram árát, háromszorosára a gázét” – olvasható a közleményben. Emlékeztetnek: a minimálbér az emeléssel 2018-ra a 2010-es 73 500 forintról 138 ezer forintra nő. Európában a legalacsonyabb, kilencszázalékos társasági adót vezet be a kormány, a kisvállalkozói kedvezményt duplájára emeli, a munkáltatói járulékokat jövőre öt, majd 2018-ban további két százalékkal csökkenti. Azt is hangsúlyozták, hogy a mostani béremelések mellett további nyugdíjemelésre is van lehetőség.