Nem életszerű az ökológiai jelentőségű másodvetések teljes vegyszertilalma – nyilatkozta lapunknak Fórián Zoltán, az Erste Bank Agrárkompetencia központjának vezető agrárszakértője az Európai Bizottság növényvédő szerekkel kapcsolatos rendeletének módosítása kapcsán.
Az Európai Bizottság rendeletének módosítása értelmében 2018-tól a termelő ökológiai jelentőségű területeken tilos a növényvédőszerek használata, így az ökológiai jelentőségű másodvetéseken is, azonban ha egyes károsítók olyan mértékben felszaporodnak, hogy az már a szomszédos termelők növényvédelmi biztonságát veszélyeztetik, és védekezni szükséges ellenük, egy európai uniós iránymutatás szerint a tagállamok ezeket vis maior eseményként ismerhetik el – derül ki az Agrárminisztérium közleményéből.
A hazai zöldítési szabályokat leíró hazai rendelet megteremti a lehetőségét annak, hogy a meghatározott valamely esemény bekövetkezésekor a növényvédőszer-használati tilalom vagy fenntartási kötelezettség alól mentesüljenek a mezőgazdasági termelők. Ilyen esetben, ha a mezőgazdasági termelő vis maior körülmény miatt nem képes eleget tenni a jogszabályban előírt kötelezettségeinek, a támogatásra való jogosultsága az érintett területek tekintetében megmarad. A követelmények nem teljesítése miatt sem büntetéssel, sem szankcióval nem sújtható és úgy kell tekinteni, hogy a bejelentett ökológiai jelentőségű területre előírt kötelezettsége teljesült.
A másodvetések megítélése a termelő és a hivatal szempontjából is jelentősen eltér a főnövényekétől, a termelő egyszerre akar a zöldítés feltételrendszerének megfelelni, és növelni az adott területen előállítható termelési értéket – fogalmazta meg lapunk kérdésére Fórián Zoltán, az Erste Bank Agrárkompetencia központjának vezető agrárszakértője. Hozzátette, ez a rendeletmódosítás is bizonyítja, hogy az EU túllőtt a célon az ökológiai jelentőségű másodvetések teljes vegyszertilalmával. Ez nem életszerű, például a szója körüli bonyodalmak elég nagy sajtóvisszhangot is kaptak. Fórián Zoltán szerint a zöldítés ezen része éppen a vetésszerkezet változatosabbá tételét, a növényi borítottság növelését célozták meg, ha viszont ezzel olyan kultúrákat termelünk, amelyek a kártevők stabil bázisát alakítják ki, akkor ellenkező hatást érünk el, éppen hogy tovább növeljük a növényvédelmi igényt a főnövényekben, ami már makroszintű versenyképességi kérdés. Kritikus pontként azonosítható az, hogy a hivatal milyen gyorsan tud határozatot hozni a felszaporodás bejelentésekor – véli a szakértő.
Továbbképzés agrár- és kertészmérnököknek
Idén is elindul a növényvédelmi szakmérnöki posztgraduális továbbképzés a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karán, Mosonmagyaróváron. A képzés azon agrár- és kertészmérnökök számára indul, akik a bolognai képzési rendszer előtti ötéves mérnökképzésben vettek részt, vagy már a bolognai rendszerben szereztek MSc oklevelet. A növényvédelmi szakmérnök képzettség alkalmassá teszi a végzett szakembereket növényvédelmi szaktanácsadásra, növényvédelmi kutató, fejlesztő tevékenységre.
