Gazdaság
Gyümölcspiac: felvásárlási árháború dúl
Tarol a szerbiai és a romániai földi eper a piacokon, a meggy a magyar termesztők nyakán maradhat

Rövidesen beérik a termés, már idegesség tapasztalható a meggypiacon (Fotó: MH)
Szerbiából és Romániából származó földieper-dömpingáru jelent meg a budapesti, a szegedi és a debreceni nagybani piacon is, így a fogyasztók már hatszáz forintért megvásárolhatják a gyümölcsöt. A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke, Csizmadia György a Magyar Hírlapnak elmondta: ez korábban nem volt jellemző, tudomása szerint magyar kereskedők utaznak ki Szerbiába és Romániába, az út szélén vásárolják fel a földi eper kilóját 150–200 forintért. A fóliás földi eper szezonja ebben az évben már kifutott, ám a honi szabadföldiszamóca-termesztők bíztak abban, hogy portékájuk kilójáért 800–1200 forint közötti árat kaphatnak, így enyhítve a negyven–ötven százalékos fagykárokat, ám ez a jelenlegi piaci helyzetben nem realizálódhat.
Idegesség tapasztalható a meggypiacon, ugyanis felvásárlásiár-vita bontakozott ki – jelezte Csizmadia György. Ebben az időszakban a nagykereskedők már szerződést szoktak kötni a konzervgyárakkal egyéves időszakra, ám az idén ez még nem történt meg. A termesztők egy része az ipari feldolgozású meggy kilójáért 300–350 forintot kérne el a konzervgyáraktól, holott az árprognózis 180–200 forint – jelezte a terméktanács alelnöke. Utalt arra is, hogy tavaly a konzervgyárak kilónként 120 forintért vették meg az ipari feldolgozású meggyet a termesztőktől.
Egy kiló kimagozott, fagyasztott meggy előállításához egy kiló harminc dekagramm alapanyag szükséges.
A gyáraknak fagyasztási, csomagolási költségük is van, a nagykereskedők 260 forintos kilónkénti áron szerződtek le a konzervgyárakkal tavaly. Idén a fagykárok miatti kisebb termés miatt eleve a 180–200 forintos felvásárlási árral kalkulálnak a meggytermesztők, így a konzervgyáraktól csaknem 360 forintért vásárolhatnak a nagykereskedők. Ha azonban egyes termelők 300–350 forinton kezdik el árulni a meggy kilóját a konzervgyáraknak, akkor – Csizmadia szerint – félő, hogy az üzemek szerbiai vagy lengyel meggyet vesznek meg. Az alelnök attól is tart, hogy a magyar nagykereskedők – a földi eper példája alapján – szerbiai vagy lengyelországi konzervgyárakkal kötnek szerződést, ebben az esetben is a magyar meggytermesztők nyakán marad a gyümölcs.
Meggyet jelenleg tizenegyezer hektáron termesztenek Magyarországon, egy jó évben akár százezer tonna is megterem, az idén 55–65 ezer tonnával kalkulálnak – mondta az alelnök. Cseresznyéből 10–12 ezer tonna terem évente csaknem háromezer hektáron. A magyar meggytermés nyolcvan–kilencven százalékát, a cseresznyének hozzávetőleg a felét exportáljuk.
Európában dobogós helyen állunk
A statisztikák szerint évente öt-hatezer tonna meggyet fogyasztunk el. Hazánkban általában harminc-negyvenezer tonnányi meggybefőtt készül, s a hatvanmillió üvegnyi meggy kilencven százalékát Németországba visszük. Meggylé tíz-tizenötezer tonnából készül, étkezési célokat hasonló mennyiség szolgál, kettő-négyezer tonnát pedig lefagyasztanak. Európában Lengyelország a piacvezető 150-180 ezer tonnás meggyterméssel, majd Szerbia, Magyarország a sorrend. Az előrejelzések szerint a nyáron kilónként 300-350 forintért vehetünk majd meggyet a piacon. A cseresznye kilója pedig várhatóan nem megy 500-600 forint fölé.
