Gazdaság
Érdekünk az erős uniós agrárpolitika
A szaktárca szerint 2020 után sem szabadna csökkenteni a támogatási keretet
A visegrádi és a balti országok a megfelelő forrásokkal ellátott, erős, kétpilléres Közös Agrárpolitika (KAP) fenntartása mellett érvelnek. Szerintük az agrárpolitikának a jövőben is a termelőket kell szolgálnia, az agrárpénzeket továbbra is kizárólag a gazdálkodóknak kell kapniuk, a pénzügyi keretnek pedig a jelenlegi szinthez hasonló összegűnek kell lennie. Ezt az álláspontot Bulgária, Horvátország és Románia is támogatja. Ezen országok elutasítják a nemzeti társfinanszírozás bevezetését a közvetlen mezőgazdasági támogatásoknál. Magyarországnak sem érdeke a rendszer gyökeres átalakítása, továbbra is az erő, kétpilléres rendszer megtartásában érdekelt, és például olyan elem fenntartásában, mint a termeléshez kötött támogatások rendszere. Cél, hogy a vidékfejlesztésnél megőrizzék a vissza nem térítendő támogatások túlsúlyát 2020 után is, és megfelelő eszközök legyenek az agrárpiaci válsághelyzetek megelőzésére, illetve gyors kezelésére is.
Bár az említett államok amellett kardoskodnak, hogy megmaradjon a támogatások mostani nagyságrendje, azonban sem a skandináv országok, sem Hollandia nem osztja ezt az álláspontot. A legjobb alkupozíciója Németországnak és Franciaországnak van. A KAP költségvetése az EU összköltségvetésének körülbelül a 38 százalékát teszi ki. A KAP keretében a 2014–2020 közötti időszakban 408 milliárd eurót lehet elkölteni.
A Közös Agrárpolitikának 2020 után is az európai agrárium versenyképességének növeléséhez, a termelők jövedelmének stabilizálásához kellene hozzájárulnia – a földművelésügyi tárca álláspontja szerint.
A mostani rendszer kellő rugalmasságot ad a tagállamoknak arra, hogy prioritásaiknak megfelelően kialakítsák a saját modelljüket. A KAP által garantált források számottevő szerepet játszanak abban, hogy a magyar mezőgazdaság jövedelmezősége az elmúlt években érdemben javult; stabilabbá vált a mezőgazdasági termelők helyzete a megnövekedett áringadozások mellett is.
Elengedhetetlen ugyanakkor a szabályozásból fakadó adminisztratív terhek további csökkentése, egyszerűsítése.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint abban szinte biztosak lehetünk, hogy 2020 után is lesz közös agrárpolitika, azonban jelentősen átalakulhat. Főleg a közvetlen támogatásoknál kaphat minden eddiginél nagyobb szerepet a fenntarthatóság. Akár még azt is el lehet képzelni, hogy a teljes területalapú támogatást zöldítési feltételekhez, vagy akár újabb növényvédőszer- és műtrágyahasználattal kapcsolatos feltételekhez kötik. Arra is lehet számítani, hogy az úgynevezett II. pilléres forrásoknál – mint amilyen most a Vidékfejlesztési Program – egyre jobban a visszatérítendő támogatásokra helyeződik a hangsúly. A kamara elkötelezett a közös agrárpolitika fenntartásában, hiszen jelentős haszonélvezője ennek az ország. A kamara célja, hogy valamennyi tagországban csaknem azonos hektáronkénti uniós támogatás társuljon.
Mától fizetik ki az emelt összegű előleget
Az uniós forrású, közvetlen támogatások előlegére vonatkozóan Magyarország, több más tagállammal együtt, még júliusban kezdeményezte az Európai Bizottságnál az emelt összegű előlegfizetést, ami teljesül. Így mától a közvetlen támogatási jogcímeknél legfeljebb hetven, a területalapú vidékfejlesztési pályázatok esetében pedig maximum 85 százalék előleg fizethető ki a gazdálkodóknak. Ez összesen 407 mil-
liárd forintot tesz ki az idén.