Elkezdődött az új Quaestor-per

A Tarsoly Csaba és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közti, tegnap indult per lényege, hogy tavaly, mikor a Quaestor-ügy kipattant, a jegybank húszmillió forintos bírsággal sújtotta Tarsoly Csabát mint a Quaestor-csoport fejét a pénzügyi szolgáltató körüli jogszabálysértések miatt. Tarsolyék fellebbeztek a határozat ellen, majd az ügy a Fővárosi Törvényszéken peres eljárássá alakult át.

Borbíró István, Tarsoly Csaba ügyvédje keresetében az eljárás felfüggesztését kérte arra tekintettel, hogy a párhuzamosan futó büntetőeljárásban a bíróság pontosabban tudja megállapítani a tényállást, így addig a második pernek szünetelnie kellene. Szerinte a jegybank gyorsan és felületesen megállapított tényállás alapján hozta meg határozatát. Az ügyvéd lapunk kérdésére úgy fogalmazott: „justizmord”, súlyos bírói tévedés lenne, ha két bíróság két eltérő tényállást állapítana meg ugyanazon cselekmények miatt.

A jegybank képviselői úgy érveltek: a jelen eljárásban nem kérdés, hogy Tarsolynak felróhatók-e a jogsértések, önmagában az, hogy a jogsértő a Quaestor döntéshozó szervének tagja volt, megállapítja a felelősségét. A bíróság elutasította Tarsoly Csaba keresetét a felfüggesztésre, így az eljárás 2017. január 30-án folytatódik.

Tíz-tíz milliós büntetés a jegybanktól

Fogyasztóvédelmi bírsággal sújtotta a Magyar Nemzeti Bank a Mecsek Takarék Szövetkezetet és a Zálog és Hitel Pénzügyi Zrt.-t a teljes hiteldíjmutató (THM) számítására és a THM maximumának mértékére vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt, a bírság tíz-tíz millió forint. A jegybank megállapítása szerint a Mecsek a vizsgálat alá vont egyéves időszakban nyújtott valamennyi fogyasztói kézizálog-kölcsönnél megsértette a THM számítására vonatkozó rendelkezéseket, míg a Zálog és Hitel Zrt. a THM mértékének meghatározásakor nem vette figyelembe az általa felszámított „zálogosítási”, valamint „amortizációs díjat”.