Ingatlaneladásnál nem árt a figyelem. Ha az értékesítést egy irodára bízzuk, érdemes előre pontosítani a szerződésben, hogy a jutalékon kívül milyen fizetési kötelezettségei lehetnek a megbízónak, és milyen esetben kell ezeket megfizetni.
Az utóbbi években folyamatosan pörög az ingatlanpiac, rengeteg az adásvétel. Sokan egyedül próbálkoznak az értékesítéssel, mivel a közhiedelemben még mindig az él, hogy felesleges pénzkidobás az ingatlanos jutaléka, ráadásul különböző „apró betűs-trükkös” megoldásokkal az ügyfél akkor is fizetésre kötelezhető egy irodának, ha nem az adja el az ingatlant.
A közvetítőnek járó jutalék csak akkor válik esedékessé, amikor az adásvételi szerződést megkötik azzal a vevővel, aki a megbízott tevékenysége útján került kapcsolatba az eladóval – mondta lapunknak Szabó Gergely ingatlanforgalmi szakember arra a kérdésre válaszolva, hogy milyen esetben kell fizetnie az ügyfélnek. A szakjogász szerint a szerződés megkötése nem jelenti feltétlenül az ügyvéd előtt kötött adásvételi szerződést.
Figyelmeztetett rá, hogy nem érdemes olyan közvetítői szerződést elfogadni, amely a megbízót a szerződés megkötése előtt kötelezi a jutalék megfizetésére. Ha a megbízó a megbízás megszűnése után adja el az ingatlant a közvetítő által korábban kiközvetített személynek, a megbízás akkor is teljesítettnek minősül, és a jutalékot ki kell fizetni. Szabó Gergely felhívta a figyelmet arra is, érdemes megnézni a szerződésben, hogy a jutalékon kívül milyen kötelezettségei lehetnek még a megbízónak, és milyen esetben kell ezeket megfizetnie. Példaként említette, hogy a közvetítő átháríthatja a megbízással kapcsolatban felmerült költségeit, így adott esetben a kiszállás vagy a hirdetés árát. A jogász szerint szintén érdemes figyelni, hogy esetleges szerződésszegés esetére milyen fizetési kötelezettségekkel kell számolni. Fontos az irányár meghatározása, annak egyértelműsítése. Ha ugyanis az irányárnak megfelelő ajánlat érkezik, és az ajánlatot a megbízó alapos ok nélkül utasítja el, akkor a jutalékot a közvetítő követelheti, mivel a megbízó hibájából nem sikerült az ingatlan értékesítése a megfelelő ajánlatot tevő vevőnek. Ügyelni kell arra is, hogy milyen típusú megbízást ír alá a megbízó. Ennek megszegése esetére ugyanis általában komoly fizetési kötelezettségeket kötnek ki. Ilyen, hogy kizárólagosság esetén a megbízó általában csak a megbízott közvetítőn keresztül adhatja el az ingatlanát, „félkizárólagos” megbízásnál viszont a megbízó saját maga is értékesítheti, de más közvetítőt nem vonhat be az eladásba. A jogász fontosnak tartja, milyen kilépési lehetőségünk van a szerződésből, például időben korlátozott-e a felmondás lehetősége, és ha igen, akkor mennyi időre.
A közvetítőnek járó jutalék csak akkor válik esedékessé, amikor az adásvételi szerződést megkötik azzal a vevővel, aki a megbízott tevékenysége útján került kapcsolatba az eladóval – mondta lapunknak Szabó Gergely ingatlanforgalmi szakember arra a kérdésre válaszolva, hogy milyen esetben kell fizetnie az ügyfélnek. A szakjogász szerint a szerződés megkötése nem jelenti feltétlenül az ügyvéd előtt kötött adásvételi szerződést.
Figyelmeztetett rá, hogy nem érdemes olyan közvetítői szerződést elfogadni, amely a megbízót a szerződés megkötése előtt kötelezi a jutalék megfizetésére. Ha a megbízó a megbízás megszűnése után adja el az ingatlant a közvetítő által korábban kiközvetített személynek, a megbízás akkor is teljesítettnek minősül, és a jutalékot ki kell fizetni. Szabó Gergely felhívta a figyelmet arra is, érdemes megnézni a szerződésben, hogy a jutalékon kívül milyen kötelezettségei lehetnek még a megbízónak, és milyen esetben kell ezeket megfizetnie. Példaként említette, hogy a közvetítő átháríthatja a megbízással kapcsolatban felmerült költségeit, így adott esetben a kiszállás vagy a hirdetés árát. A jogász szerint szintén érdemes figyelni, hogy esetleges szerződésszegés esetére milyen fizetési kötelezettségekkel kell számolni. Fontos az irányár meghatározása, annak egyértelműsítése. Ha ugyanis az irányárnak megfelelő ajánlat érkezik, és az ajánlatot a megbízó alapos ok nélkül utasítja el, akkor a jutalékot a közvetítő követelheti, mivel a megbízó hibájából nem sikerült az ingatlan értékesítése a megfelelő ajánlatot tevő vevőnek. Ügyelni kell arra is, hogy milyen típusú megbízást ír alá a megbízó. Ennek megszegése esetére ugyanis általában komoly fizetési kötelezettségeket kötnek ki. Ilyen, hogy kizárólagosság esetén a megbízó általában csak a megbízott közvetítőn keresztül adhatja el az ingatlanát, „félkizárólagos” megbízásnál viszont a megbízó saját maga is értékesítheti, de más közvetítőt nem vonhat be az eladásba. A jogász fontosnak tartja, milyen kilépési lehetőségünk van a szerződésből, például időben korlátozott-e a felmondás lehetősége, és ha igen, akkor mennyi időre.
