Hiszünk benne, hogy a magyar turizmusban hatalmas potenciál rejlik. Szeretnénk utolérni az osztrákok teljesítményét 2019 végéig úgy, hogy a turizmusból származó bevétel nálunk is elérje a GDP 16 százalékát. Ehhez a merész és ambiciózus tervhez minőségi fordulatra van szükség a turizmus területén – mondta lapunknak Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója.
– A napokban indították el a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Programot, amely a valaha volt legkomolyabb idegenforgalmi fejlesztési koncepciónak ígérkezik. Miért pont most indult?
– A magyar turizmus évek óta kiemelkedő teljesítményt nyújt, tavaly pedig már minden létező rekordot megdöntött. A világátlag több mint kétszeresét és az európai átlag majdnem háromszorosát produkálta a magyar turisztikai növekedés, a vendégéjszakák száma. Az idei április is elképesztő erősödést mutatott: huszonkét százalékkal emelkedett a külföldiek, huszonnyolc százalékkal a belföldi vendégek hazai szálláshelyeken töltött éjszakáinak száma, miközben harmadával nőtt a szállásdíjbevétel az előző év hasonló időszakához képest. Hiszünk benne, hogy a magyar turizmusban hatalmas potenciál rejlik. Ezért szeretnénk 2019 végére utolérni az osztrák idegenforgalom teljesítményét, vagyis a kormány célja, hogy a turizmusból származó bevétel elérje a bruttó hazai termék tizenhat százalékát. Ahhoz, hogy ezt a merész és ambiciózus tervet megvalósítsuk, jelentős fejlesztéseket kell végrehajtani az elkövetkező években. A turizmus területén minőségi fordulatra van szükség, és úgy érezzük, ennek most jött el az ideje. A koncepció kialakításához át kellett tekintenünk a turizmus teljes területét, hogy hol, milyen fejlesztésre van leginkább igény.
– Milyen területekre gondol, mit ért pontosan turizmus alatt?
– Mindent, ami szálláshely, vendéglátás, kulturális program, vonzerő, látványosság és az ezekhez szükséges infrastruktúra. Az elmúlt évben példa nélküli döntéssorozaton van túl a kormány: több száz milliárd forint értékben határozott turisztikai infrastruktúra és vonzerőfejlesztésekről. Emellett milliárdokat fordított különböző fesztiválokra, kulturális programokra és a FINA-világbajnokságra. A vendéglátó ágazatot pedig az általános forgalmi adó csökkentésével támogatta, amelynek mértéke jövőre tovább növekszik. Egyetlen terület maradt hátra, a szálláshelyek minőségfejlesztése. A koncepció kialakításához olyan összetett terv összeállítására volt szükség, amely hosszabb időt igényelt. Összesen háromezer-háromszáz kereskedelmi szálláshely van itthon. Ebből a vendégéjszakák és ezáltal a bevételek legjelentősebb részét, kicsivel több mint négyötödét a szállodák és a panziók adják, így elsőként ezek fejlesztésével kívánunk foglalkozni.
– Mi a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Programon belül elindult szálláshelyfejlesztési koncepció lényege?
– A kormány programjának segítségével az összes vidéki kereskedelmi szálláshely megújulhat 2030 végéig. Lehetőséget kapnak arra, hogy kapacitást bővítsenek, növelhessék szolgáltatásaik színvonalát. Szeretnénk elérni, hogy a turizmusból származó bevételt ne csupán a vendégek száma határozza meg, ugyanilyen fontos, hogy az általuk helyben elköltött összeg is magasabb legyen, és hosszabb időt töltsenek el. Ezt a célt szolgálja a turisztikai területfejlesztés, olyan élménypontok sokaságát tartalmazó térségek kijelölése és integrált fejlesztése, amelyek alkalmasak arra, hogy a jelenlegi két-három helyett akár három-négy napot is el tudjon ott tölteni a vendég. A Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési Konstrukció pedig abban segít majd, hogy ezeken a helyszíneken jelentős számú minőségi szálláshely fogadja a vendégeket.
– Mi jelent prioritást a pályázatok elbí- rálásánál?
– A program egyik kulcsszava a minőség, amelynek szellemében csak olyan turisztikai fejlesztést támogat a Magyar Turisztikai Ügynökség, amely a szálláshelyeket jobbá, színvonalasabbá, komolyabb szolgáltatást nyújtó vendégfogadóhellyé teszi. Fontos elem még a szükségesség, vagyis nem tudunk támogatást biztosítani olyan szálláshelyeknek, amelynek turisztikai szerepe, fontossága megkérdőjelezhető. Ez ugyanis elsősorban nem felzárkóztatási, hanem gazdaságfejlesztési program. A harmadik alapelv, amit vizsgálunk, az a fenntarthatóság, amely azt jelenti, hogy a támogatni kívánt szálloda vagy panzió képes legyen arra, hogy akár több évtizedig gazdaságosan működhessen. Ezért kérünk a pályázóktól többéves üzleti tervet. A negyedik szempont az átláthatóság, amely egységesebbé teszi a szálláshelyek szolgáltatásait. Így például előírja, hogy a szállodák kétszáznegyvennapig, a panziók pedig száznyolcvan napig tartsanak nyitva évente, valamint azt is vállalniuk kell, hogy minősíttetik magukat a Hotelstars rendszer kritériumai szerint. Utóbbival azt szeretnénk elérni, hogy egységesen, csillagokkal jelöljük a kereskedelmi szálláshelyeket, megfelelve egy kiszámítható minőségnek.
– A szolgáltatásokkal kapcsolatban fogalmaznak meg elvárásokat?
– Előírás lesz például, hogy a szálláshelyeknek saját szolgáltatáscsomagot kell kidolgozniuk arra, hogy milyen programokat ajánlanak helyben vagy a környékben. Jó lenne elérni azt, hogy a betérő vendégeknek az étterem ajánlja a közeli fürdőt, a fürdő például a szomszédos vízibicikli-kölcsönzőt, a vízibicikli-kölcsönző akár a legközelebbi településen található kertmozit. Szeretnénk megértetni mindenkivel, hogy a vállalkozások számára rövid, sőt középtávú versenyelőnyt is jelent, ha a vendéglátók egy térségen belül ajánlják egymás szolgáltatásait. Ezzel ugyanis nagyobb „élménycsomagot” nyújtanak a vendégnek, aki ezáltal többet is hajlandó fizetni, szívesebben marad tovább, és tér vissza később.
– Mekkora kört érinthet ez a pályázati lehetőség és mire használható fel?
– A hazai háromezer-háromszáz kereskedelmi szálláshelyből háromezer található vidéken, ebből ezeregyszáz panzió és kilencszáz szálloda működik ma. Nem várható, hogy mindenki pályázik: előzetes becsléseink szerint a potenciális kétezer szálláshely hatvanhárom százaléka igényelhet majd támogatást. Valószínűsíthetően a szürkegazdaságban ténykedők maradnak majd távol, hiszen a minősítéssel bíró szálláshelyek komoly, egészen pontos üzleti tervvel rendelkeznek, számukra nem jelenthet nehézséget bizonyítani a vállalkozás sikeres működését. Szinte minden szolgáltatásfejlesztő intézkedést támogatunk, ami emeli a minőséget, legyen szó akár a kerti bútor cseréjéről vagy honlapkészítésről. Hangsúlyozni szeretném, a pályázat megírásához nem kell külön szakértőket felkérni, az ügynökség szakemberei ugyanis minden helyszínre személyesen és díjmentesen elmennek műszaki szakértővel és a szállodaszövetség tagjával. Velük egyeztethet a leendő pályázó a fejlesztési elképzeléseiről.
– Milyen további kritériumnak kell megfelelnie annak, aki támogatást igényelne?
– Azt szeretnénk, ha a pályázók köre a lehető legszélesebb lenne. Így természetes személyeken kívül bárki jelentkezhet, legyen szó már működő vagy újonnan alakuló vállalkozásról. Ez a pályázat főként a kisebb hotelekre és panziókra lett kitalálva. Magyarország turisztikai adottságai arra indítanak minket, hogy Budapesten kívül elsősorban a kisebb szálláshelyeket támogassuk. Tokaj-hegyalján például, ahol összekapcsolódik a bor és a vendéglátás, azt szeretnénk, ha főként a borászatok környékén alakulnának ki minőségi szálláshelyek. Próbálunk tehát a tájba illeszkedő, értelmezhető léptékű programokat támogatni. A cél, hogy az a több tízezer család, amely ebből él, lehetőséget kapjon arra, hogy még jobb minőségben kínálhassa szolgáltatásait.
– Miből áll össze a támogatás és mikortól nyílnak meg a pályázatok?
– A koncepciót úgy találtuk ki, hogy a sikeres pályázók átlagosan a leendő beruházáshoz szükséges összeg felét kaphatják meg vissza nem térítendő támogatás formájában. Ez az átlag, tehát ennél lehet kevesebb és több is. Annak érdekében pedig, hogy minél többen induljanak, a Magyar Fejlesztési Bank nagyon kedvező hitelkonstrukciót talált ki. Amennyiben legalább a teljes fejlesztés költségének húsz százalékával rendelkezik a pályázó, átlagosan a ráfordítandó összeg harminc százalékára igényelheti a fejlesztési bank kedvező kamatozású és a megszokott, piaci átlagnál jóval hosszabb lejáratú hitelét, amely számos hazai kereskedelmi bankon keresztül elérhető lesz. Az összeg a jelenlegi álláspont szerint maximalizált: kétcsillagos szállodák esetében nettó ötmillió forintot hagyunk jóvá szobánként felújításra. Háromcsillagos szállás esetén hét-, négycsillagos hoteleknél kilencmillió, míg a legmagasabb, ötcsillagos szállók esetében tizenegymillió forint lehet a plafon. A koncepciót július végégig társadalmi vitára bocsátottuk, minden érintett véleményét, ötletét várjuk ezzel kapcsolatban. A beadás szeptember elején indul az első három fejlesztési területen, azaz Sopron-Fertő, a Balaton és Tokaj, Felső-Tisza és Nyírség térségében. Ezt követően hónapról hónapra újabb térségben nyílik meg a pályázat lehetősége. Arra biztatunk mindenkit, hogy merjenek nagyot álmodni és pályázni.
