4 millió 420 ezer volt foglalkoztatottak átlagos létszáma a második negyedévben, 77 ezerrel több, mint egy évvel korábban, a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 1,6 százalékponttal, 68,1 százalékra emelkedett - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A 2016 novembertől január végéig tartó három hónapban volt utoljára 4,4 millió fölött a foglalkoztatottak átlagos létszáma.
A belföldi elsődleges munkaerőpiacon foglalkoztattak létszáma 107 ezerrel nőtt a tavalyi második negyedévhez hasonlítva, a külföldi telephelyen dolgozók és a közfoglalkoztatottak száma 3,2, illetve 11,2 százalékkal csökkent.
NGM: Az adatok igazolják a kormány gazdaságpolitikáját
A foglalkoztatási adatok igazolják a kormány gazdaságpolitikáját és azon belül a kormány és a szociális partnerek által tavaly novemberben aláírt hatéves bérmegállapodást is - mondta az M1 aktuális csatornának adott nyilatkozatában Simon Attila, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal adataira reagálva. A helyettes államtitkár hozzátette: a 4,3 százalékos munkanélküliségi ráta a negyedik legjobb az Európai Unióban.
Simon Attila kiemelte: a foglalkoztatás bővüléséhez hozzájárult a munkahelyvédelmi akció és azok a 2017. január 1-je óta változott jogszabályok, amelyek a munkaerő mobilitását segítik. Erre azért is szükség van, mert Nyugat-Magyarországon és a közép-magyarországi régióban szinte már elérték a teljes foglalkoztatottságot, hiszen ezekben a megyékben 3 százalék alatti a munkanélküliségi ráta, míg az ország észak-keleti, illetve délnyugati részében még van munkaerő-piaci tartalék.
Az NGM közleménye szerint a 2010-es kormányváltás óta így több mint 710 ezerrel többen dolgoznak Magyarországon, több mint fél millióan pedig a versenyszférában helyezkedtek el. A munkanélküliségi ráta a 15-24 éves korosztályban egy év alatt 2,3 százalékponttal 11,0 százalékra mérséklődött, ami az európai átlagnál számottevően kedvezőbb érték.
A tavaly novemberi hatéves bérmegállapodás hatására a kedvező munkaerő-piaci folyamatok fennmaradása mellett a gazdasági növekedés további élénkülése várható a következő időszakban - olvasható az NGM közleményében.
Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú (25-54 éves) korosztályba tartozó foglalkoztatottak foglalkoztatási rátája 1,4 százalékponttal, 83,7 százalékra emelkedett. A fiatal (15-24 éves) foglalkoztatottak foglalkoztatási aránya 1,5 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit és 28,9 százalékos volt. Az idősebb (55-64 éves) korosztályba tartozó foglalkoztatottak száma 1,5 százalékponttal, 51,2 százalékosra nőtt.
A 15-64 éves férfi foglalkoztatottak létszáma 53 ezerrel - 2,3 százalékkal - nőtt egy év alatt és foglalkoztatási rátájuk 2,2 százalékponttal 75,1 százalékra emelkedett. A foglalkoztatott nők száma 13 ezerrel - 0,7 százalékkal - emelkedett, foglalkoztatási rátájuk 1,1 százalékponttal, 61,1 százalékra javult.
A 20-64 éves korcsoportban - amelyre az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki az Európa 2020 stratégiában - a magyarországi foglalkoztatási ráta 1,7 százalékponttal, 73,2 százalékra nőtt, férfiaknál 81,0, a nőknél 65,6 százalékos volt a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta.
Újra kétszázezer alatt a munkanélküliek létszáma
A második negyedévben a munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 38 ezerrel, 196 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,9 százalékponttal, 4,3 százalékra csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A 2016 novemberétől január végéig tartó időszakban volt utoljára 200 ezer alatt a munkanélküliek száma.
A 2016 novemberétől január végéig tartó időszakban volt utoljára 200 ezer alatt a munkanélküliek száma.
A 25-54 évesek, azaz a legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,8 százalékponttal, 3,7 százalékra, az idősebb, 55-64 éves korosztályba tartozóké 0,4 százalékponttal, 3,9 százalékosra csökkent. A 15-24 éves fiatalok munkanélküliségi rátája 2,3 százalékponttal, 11,0 százalékosra esett vissza egy év alatt és a munkanélküliek csaknem ötöde ebből a korcsoportból került ki.
A 15-74 éves munkanélküli férfiak száma 31 ezerrel 100 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 1,3 százalékponttal, 4,0 százalékra csökkent. A munkanélküli nők száma 6 ezer fővel, 96 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 0,3 százalékponttal, 4,6 százalékosra mérséklődött.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 4,1 százalékkal, 280 ezer főre csökkent egy év alatt.
A szakértők szerint az idénymunkák jelenléte még hónapokig javíthatja a foglalkoztatási mutatókat
A tavaszi hónapokban rendszerint javulnak a munkaerőpiaci mutatók, mert megkezdődnek a szezonális munkák, ezért az elemzőket nem lepték meg a KSH foglalkoztatásról és munkanélküliségről szóló csütörtökön megjelent április-júniusi adatai. Kommentárjaikban rámutattak, hogy a nyári és őszi hónapokban is folytatódhat a munkanélküliség csökkenése és a ráta 4 százalék alá kerülhet a második negyedévi 4,3 százalékról.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kommentárjában arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkaerő-piaci részvétel, az aktivitási ráta új rekordnak számító 71,1 százalékot ért el, amiben szerepet játszhatott a szinte minden szektort érintő béremelkedés. Az aktívak számának további emelkedése várható a közeljövőben, ha a Nyugdíjas Szövetkezetek is beváltják a hozzájuk fűzött reményeket. A foglalkoztatás is tovább emelkedhet, és a munkanélküliségi ráta is egyre közelebb kerülhet a 4 százalék alatti szintekhez az év második felében. Ugyanakkor egyre nehézkesebbé válik majd a megfelelő munkavállalók megtalálása - közölte. Az ipari vállalatok csaknem 75 százaléka panaszkodik már munkaerőhiányra, ami akadályozza a termelés felfutását. A jelenlegi környezetben fennmaradó munkanélküliség ugyanis többnyire strukturális természetű, azaz a munka nélkül maradók feltehetőleg csak nagy erőfeszítéssel lennének foglalkoztathatók főleg földrajzi és képzettségi problémák miatt.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint most már nem a munkanélküliségi ráta további csökkentésére van szükség, hiszen a 3,5-4 százalékos munkanélküliség lényegében a teljes foglalkoztatottságot jelenti, hanem arra, hogy szerkezeti változtatásokkal növekedjen a versenyszférában dolgozók száma. Ehhez pedig az kellene, hogy a közfoglalkoztatottak 200 ezres táborából és az állami szférából minél többen helyezkedjenek el a versenyszférában, akár átképzések és oktatási programok segítségével.
Horváth András, a Takarékbank elemzője úgy ítélte meg, hogy a foglalkoztatottak száma a nyár végére megközelítheti a 4,5 milliót, a munkanélküliség a nyár második felére 3,7 százalékig csökkenhet, míg éves átlagban 4 százalékos lehet. Emlékeztetett: a fokozódó munkaerőhiányt jelzi, hogy június végén összesen 88 ezer bejelentett munkahely maradt betöltetlen, ami növekedés az előző havi 83 ezres adathoz képest. A munkaerőhiányról szóló folyamatos hírek ellenére a magyar gazdaság továbbra is mintegy 800 ezres munkaerőtartalékkal rendelkezik a dolgozni szándékozó inaktívak, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek számát tekintve.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője megállapította: a tavasz, illetve nyár beköszöntével újra csökkenésnek indult a munkanélküliek aránya. A részletekből kirajzolódik, hogy az elsődleges munkaerőpiac további feszesedésének köszönhető a munkanélküliségi ráta csökkenése. A nyári és őszi hónapokban is folytatódhat a munkanélküliségi ráta csökkenése. A folyamatot két tényező határozhatja meg: a magyar gazdaság általános fellendülése, illetve az idénymunkák nagyszámú megjelenése. Az év egészére 4,2 százalékos átlagos munkanélküliségi rátát prognosztizál a vezető elemző. A feszes munkaerőpiac segíthet a reálbér növekedés fenntartásában, ami idővel az inflációs folyamatokat is érdemben felgyorsíthatja - tette hozzá.
