A hazai idegenforgalom egyik legfontosabb területe az egészségturizmus. Mára nemcsak termálkincsünkre, hanem az egyre komolyabb színvonalat képviselő fürdőinkre is büszkék lehetünk.
Három kiemelt „terméke” van a hazai idegenforgalomnak, amelyik jelentőssé vált az utóbbi években: a kulturális- és rendezvényturizmus, a hivatás- vagy konferenciaturizmus és az egészségturizmus – mondta Ruszinkó Ádám, a Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület elnöke lapunknak. Jelezte, az utóbbi években nagyszabású fejlesztések indultak a kulturális infrastruktúra területén: jelentős intézmények újultak meg, épültek ki, emellett az állam jelentős összeggel támogatja a különböző kulturális rendezvényeket, hogy a fiatalabb és az idősebb korosztály is megtalálja a szórakozási lehetőségeit. Mindez rendkívül pozitív hatással van a magyar idegenforgalomra – tette hozzá. Hasonlóképpen az elmúlt időszak egyik sikertörténete a hivatásturizmus fejlődése: vidéken több konferenciaközpont jött létre és a szakma nagyon várja a Budapesten hamarosan megépülő négyezer fős befogadóképességű kongresszusi központot is – fogalmazott.
Magyarország különösen gazdag termálvízkincsének köszönhetően kiváló természeti adottságokkal rendelkezik, és szerencsére az utóbbi években nem csupán erre lehetünk büszkék, hanem egyre színvonalasabb és vonzóbb fürdőinkre is – mutatott rá a szakember, kiemelve a harmadik legfontosabb területet, az egészségturizmust. Emlékeztetett rá, hogy a kedvező irányú változás 2001-ben, az első Széchenyi-tervvel indult, ami óriási lökést adott a minőségi szakmai fejlesztéseknek, ami a vendégszám-növekedésben is megmutatkozott: 2012-re már a szállodai vendégéjszakák számának több mint a harmadát a gyógy- és wellness-szállodák adták. Az első Széchenyi-tervet követően 2006-ban a műemléki fürdő fejlesztése következett hazai forrásból, majd 2007 és 2013 között szintén fontos szerep jutott a fürdőfejlesztéseknek, amelyet a Regionális Operatív Programokból pályázható szálláshely bővítési keret egészített ki. Az eredmények mára meggyőzőek: fürdőinkben évente 41 millió vendég fordul meg, 2013-tól 2017-re összes bevételük 54 százalékkal nőtt, becslések alapján a gyógy- és wellness-szállók forgalma évente összesen hét és fél millió vendégéjszakára bővült – emelte ki.
Az elmúlt szűk két évtizedben három fontos területe alakult ki az egészségturisztikának: a wellnessturizmus, amelyik a rekreációt, egészségmegőrzést célozza, a gyógyturizmus, amely gyógyvizeinkhez köthető és mozgásszervi, nőgyógyászati, bőrgyógyászati, emésztőszervi problémákon segít – mondta a szakember. A harmadik legjelentősebb irányként az orvosi turizmust nevezte meg, ennek keretében már komolyabb műtéti beavatkozások vagy diagnosztikai eljárások miatt érkeznek külföldről a betegek. Egészségügyi szakembereink és szolgáltatásaink mára nemzetközileg is számottevő vonzerőt jelentenek, a legnépszerűbbek a fogászat, a plasztikai, az ortopéd sebészeti, illetve az onkológiai eljárások.
Természeti kincseink és az ezek környezetében kialakult orvosi, gyógyászati, wellness- és turisztikai szolgáltatások hatékony piacra segítése a cél, amelynek részleteit az ősszel megszületett Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia alfejezeteként várhatóan rövidesen megjelenő egészségturisztikai stratégiából ismerhetjük meg – foglalta össze.
Ruszinkó Ádám szerint az egészségturizmus előtt álló legkomolyabb feladat egy gyógyhelyfejlesztési pályázat kiírása, amelyet az Európai Unió is támogat. A marketing mellett további fontos forgalomnövelő lépésnek nevezte a fürdőbelépők általános forgalmi adójának csökkentését minimum 18, de inkább öt százalékra, emellett hangsúlyozta a gyógyfürdő-szolgáltatások egészségbiztosítási finanszírozásának aktualizálását, hiszen – mint mondta –, a térítési díjak tekintetében 2012 óta nem történt korrekció.
