Egyetértés a 2020 utáni uniós agrárpolitikáról

Az ülés résztvevői a közös agrárpolitikával kapcsolatos megállapodást írták alá (Fotó: MTI - Bruzák Noémi)

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a cseh, a szlovák és a lengyel kamara mellett a litván, a horvát és a bolgár szervezet is képviseltette magát a budapesti találkozón.

Az agrárpiaci helyzet mellett szó esett a fenntartható gazdálkodásról, az újonnan bevezetett növényvédő szerek használatának korlátozásáról, illetve a BioEast kezdeményezésről is – közölte az agrárkamara. A NAK tegnap csatlakozott a visegrádi négyek márciusi kibővített ülésén elfogadott pozsonyi nyilatkozathoz. Korábban a magyar küldöttség nem tudta elfogadni azt a javaslatot, amely a kizárólag állami költségvetési forrásból finanszírozott támogatások összegére vonatkozó határérték meghatározásával foglalkozott. Magyar és bolgár kérésre módosították a nyilatkozatot annak megfelelően, hogy a támogatások felső határáról tagországi szinten lehessen dönteni. A nyilatkozat módosítása, szakemberek szerint jelentős mértékben erősíti annak súlyát, így megkerülhetetlenné teszi azt.

A budapesti találkozó középpontjában a 2020 utáni közös agrárpolitika (KAP) előkészítése állt. A kamarák képviselői támogatják, hogy a KAP 2020 után is erős maradjon, megfelelő pénzügyi forrásokkal rendelkezzen, és járuljon hozzá a gazdálkodók gazdasági életképességének fejlesztéséhez, a fenntarthatóság gazdasági, környezeti és társadalmi dimenzióinak bővítéséhez. A kamarák vezetői hangsúlyozták azt is, hogy a KAP kétpilléres szerkezetét fenn kell tartani, mindezt azonban úgy, hogy a pillérek közötti átcsoportosítás lehetőségét megőrizzék.

A visegrádi országok agrárkamaráinak kibővített ülésén elhangzott az is: az érintett államok ragaszkodnak a közvetlen jövedelemtámogatás megőrzéséhez, ami garantálja a stabilitást és a gazdálkodók likviditását.

A közvetlen jövedelemtámogatás ugyanis nélkülözhetetlen alapja a gazdálkodás fenntarthatóságának, illetve az életképes élelmiszertermelésnek.