Magyarországon sikerült a makrogazdasági egyensúlyt úgy helyreállítani, hogy foglalkoztatási és növekvési fordulat is bekövetkezett. A bérszínt emelése mellett a termelékenység javítását is el kellene érni.
Sikerült megteremteni a stabil makrogazdasági alapokat, csökkenteni az ország gazdasági sérülékenységét, miközben foglalkoztatási és növekedési fordulat is lezajlott. Tehát egyensúly és növekedés egyszerre valósult meg – fogalmazott Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főközgazdásza tegnap, a jegybank versenyképességi jelentésének tájékoztatóján. Hozzátette: ezt egy monetáris politikai fordulat követte, amely részben az alacsony kamatok, részben pedig a kis- és középvállalatok hitelösztönzésén keresztül támogatta a növekedést. Az igazgató úgy fogalmazott: megmaradt a pénzügyi stabilitásunk, és ebben az alacsonyabb környezetben sikerült olyan helyzetet elérni, amelyben már az állami kamatkiadások is jelentősen csökkentek.
Rámutatott, hogy ma már évről évre olyan tartalékok vannak a költségvetésben, amelyekről hat-nyolc évvel ezelőtt még álmodni sem mertünk. A tartalékok jelentős részét olyan strukturális lépésekre, reformokra szükséges fordítani, amelyek javítják a hosszú távú versenyképességet – hangsúlyozta. Palotai Dániel kiemelte: nagyon sok ilyen-olyan intézkedés történt az elmúlt időben, amely korábban a jegybank javaslatai között is szerepelt, és hosszabb távon elősegítheti Magyarország felzárkózását. Ezek között megemlítette az adóelkerülés visszaszorítását, a társasági adó egyszerűsítését, csökkentését, az állami közmű-engedélyezés felgyorsítását és a lakossági megtakarítások bővítését.
A jegybank versenyképességi jelentését idézve kitért arra: hazánknak nem az olcsó munkaerővel kellene versenyeznie a többi országgal, a béreket tovább lehetne növelni, de a bérszint emelkedése mellett a termelékenység javítását is el kell érni, amely jelentősen az uniós átlag alatt marad. A jegybank főközgazdásza rámutatott, hogy az egy főre jutó GDP aránya a gazdasági növekedés ellenére még mindig az uniós szint alatti, de még a többi visegrádi államétól is elmarad. Ennek oka szerinte abban rejlik, hogy a magyar gazdaság, a korábbi jelentős eladósodás miatt jelentős visszaesést szenvedett el a válság évei alatt, amelynek következtében sokkal mélyebbről indultunk, mint akár a visegrádi országok.
Pozitívumként említette, hogy a vállalkozói hajlandóság fokozatosan javul, és jelenleg magasabb, mint az unióban, igaz, mint mondta, az adóadminisztráció továbbra is nehezíti a vállalkozások életét. Fejlesztendő területként kiemelte a kkv-k innovációs tevékenységének erősítését, a digitalizáció további fejlesztését, a természettudományi tárgyak színvonalának és az itt végzettek arányának növelését a felsőoktatásban. Mint mondta, a versenyképességet javítaná a felnőtt lakosság idegennyelv-ismeretének erősítése is, amelyben az unión belül csak Írország van mögöttünk.
