A precíziós gazdálkodás felé való elmozdulás felkészültséget, tanulást igénylő folyamata alkalmas arra, hogy a teljes szektorban előmozdítsa a szemléletváltást – mondta lapunknak Fórián Zoltán, az Erste Bank vezető agrárszakértője, akit a precíziós gazdálkodásról kérdeztünk. Közölte, meg kell találni a réspiaci lehetőségeket a tömegcikkek és a magasabb hozzáadott értékű termékek között.
Míg egy finanszírozó számára a precíziós gazdálkodás a környezetgazdálkodás és a piac fehéredése felé mutató eszköz, ugyanez a gazdák szempontjából nem ilyen egyértelmű. Fórián Zoltán szerint azzal már mindenki tisztában van, hogy nincs más út a magyar mezőgazdaság előtt, mint a precíziós gazdálkodásra való áttérés, s mára nem az a kérdés, igen vagy nem, hanem az, hogy mikor. Az Erste Bank vezető agrárszakértője lapunknak elmondta, a jelenlegi gazdasági- finanszírozási környezet nagyon jó alkalom arra, hogy „komoly lépéseket tegyünk a beruházások terén”. Viszont – folytatta Fórián Zoltán –, a precíziós gazdálkodás sem egy önmagában működő rendszer: csak egy része a gazdálkodás körülményei, eszközei komplex halmazának.
„A mezőgazdaságban mindig vannak slágertémák, amelyek a figyelem középpontjába kerülnek. Ilyen volt az uniós csatlakozás előtt a magánkézbe adás témája, majd ezt követően az uniós támogatások felhasználása. Mára a precíziós gazdálkodás minden agrártémájú beszélgetés egyik kulcsfogalma” – fogalmazott Fórián Zoltán. Szerinte a precíziós gazdálkodás felé való elmozdulás felkészültséget, tanulást igénylő folyamata alkalmas arra, hogy e szemléletváltást a vezetőktől, tulajdonosoktól egészen a dolgozókig előmozdítsa, ugyanakkor fennáll a veszélye annak, hogy önmagában üdvözítő útnak tekintik a technológiai fejlesztések ez irányú mozgását.
Az agrárszakértő szerint tisztában kell lenni azzal is, hogy a precíziós gazdálkodás nem azonnal megtérülő befektetés, rengeteg szintje, fokozata van, és megállíthatatlanul terjed. Sikeres akkor lesz – közölte –, ha professzionális megvalósításával együtt a termelési szerkezetünket is hozzáigazítjuk a piachoz. Enélkül azonban az agrárszakértő szerint sok ember számára zsákutcát jelent majd, hiszen csak ideig- óráig fedi el a piaci nehézségeit. „Ha az ember tanul, beruház, fejleszt, akkor egyik oldalon fejlődik ugyan, de ha közben ugyanazt termeli, amellyel korábban értékesítési gondjai voltak, azok meg is maradnak. A tömegcikkekre épülő hazai agrármodell egyre ingatagabb, ezen pedig a precíziós gazdálkodás nyújtotta előnyök sem változtatnak érdemben” – fogalmazott. Középtávon, például üzemméreteink, a fajtaazonos tételek mérete miatt nem számíthatunk tartós sikerekre a nemzetközi piacon. Ha ezt a helyzetet pusztán a precíziós gazdálkodással szeretnénk áthidalni, nem a jó irányt választjuk – közölte Fórián, aki szerint ugyanakkor bár lehetne a hatékonyságot néhány százalékkal növelni, az önköltséget csökkenteni, de a piac arról szól, hogy azonos fajták mozognak egyre nagyobb tételekben és egyre olcsóbban. Ezt pedig önmagában a precíziós gazdálkodás nem oldja meg.
Úgy értékelt, meg kell találni a piaci lehetőségeket, a versenyképes egyensúlyt a tömegcikkek és a magasabb hozzáadott értékű termékek között. „Jó lenne, ha mindenki úgy tervezné meg a gazdasági évét, hogy mit hogyan tud majd eladni, s ebben nagy segítséget nyújthatnak a középtávú előrejelzések” – elemezte a szakértő, aki szerint nagyon sokan érzékelik már, hogy a tömegcikkekkel nem boldogulnak, és próbálnak specializálódni, vagy valamilyen réspiaci stratégiát kialakítani. Ehhez meg kell nézni – magyarázta – , hogy a hozzánk hasonló adottságokkal rendelkezők körében milyen sikertörténetek vannak, hiszen mindenütt vannak kitörési pontok, réspiaci lehetőségek.
A precíziós gazdálkodás lényege Fórián szerint, hogy a technológia fő ismérve a területünk és a gazdaságunk minél mélyebb ismerete, valamint ennek az információhalmaznak a segítségével az optimális működésre való törekvés. Nem az az elsődleges kérdés, hogy ezt a tudást a technológia révén vagy a hosszú időn át tartó tapasztalás útján szerezzük meg. A precizitás megjelenhet egy idős gazda éveken át tartó áldozatos munkájában is, mint amikor az eke fogásából megmondja a területe kötöttségét és a táblán belüli nedvességmegtartó képesség különbségeit. Ennek a tudásnak a megszerzésére a felgyorsult és erősen gépesített világban azonban már nincs lehetőség – mondta az agrárszakértő.
Cél a termőföldek és a környezet védelme
A precíziós gazdálkodás olyan műszaki, informatikai, információs technológiai és termesztéstechnológiai alkalmazások összessége, amelyek hatékonyabbá teszik a szántóföldi növénytermesztést, valamint a mezőgazdasági gépüzemek szervezését. A termelő helyspecifikus információk alapján műveli a földjét, adatokat gyűjt a talajról, a munkafolyamatokról, valamint a hozamokról, és ezeket hasznosítja a következő időszakokban. Helyspecifikus adatok alapján megalapozott döntéseket hoz, és a beavatkozásokat is ilyen módon végzi. A precíziós mezőgazdálkodás célja a minőségi növényi termékek előállítása, a költségek csökkentése és a gazdasági hatékonyság növelése, a termőföldek és a környezet védelme mellett. Szakértők szerint szükség van a precíziós gazdálkodásra ahhoz, hogy az ország visszanyerje versenyképességét, amely valódi kapcsolatot teremt az egyes technológiai műveletek között egészen az alapműveléstől a betakarításig. Jelenleg negyvenezer hektáron folyik komplex precíziós gazdálkodás hazánkban. (AMB)
