Bővülhet az európai gazdaság

Jó évkezdet után Európa előbb szembesült, majd megküzdött a görög válság elnyúló problémájával, majd jött a feltörekvő piacokat érintő pánik. Ez utóbbi hatása még nem teljesen ismert, de Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke kilátásba helyezte, hogy ennek nyomán nő annak a kockázata, hogy a külső kereslet kisebb lesz, mint amivel korábban számoltak. A Pioneer Investments nemzetközi elemzői ennek ellenére úgy látják, hogy az európai növekedést segítő három fő tényező továbbra is fennáll: az enyhébb monetáris politika, az alacsony olajárak reáljövedelem-növelő hatása, valamint a gyenge euró is támogatja a növekedést. További világgazdasági romlással nem számolva azonban Európa mégiscsak két százalék körüli növekedést érhet el 2016-ban, de több időbe telhet, amíg ennél nagyobb sebességre kapcsol és újra magasabb inflációs pályára kerül a kontinens gazdasága. Az elemzők ennek megfelelően az idén 1,6, jövőre pedig kétszázalékos növekedést jósolnak a kontinensnek. A gazdasági és pénzügyi szereplők számára csak egy nagyobb mértékű jüanleértékelés jelenthet komolyabb kockázatot, de ennek kicsi az esélye. 

Ami az inflációt illeti, a nyári olajáresés az euró mérsékelt erősödésével párosulva oda vezet, hogy ároldalról semmiféle nyomás nem érvényesül még egy ideig, de az árindex ettől függetlenül decemberben a bázishatások miatt megugrik egy kicsit.

Az alacsony nyersanyagárak tovagyűrűzésének második köre 2016-ban is kordában tartja az árakat, hozzájárul a nagyobb lakossági fogyasztáshoz és a vállalati profitok növekedéséhez. A monetáris politika alakításáról az EKB üzenetet küldött a piacoknak, amikor jelezte, hogy az alacsonyabb növekedés és a gyengülő inflációs kilátások miatt kész módosítani az európai kötvényvásárlási program méretét és időtartamát is. Ennek alapján úgy tűnik, az EKB 2016 szeptemberéig él ezzel az eszközzel, és fenntartja, hogy szükség esetén ennél tovább is nyitva hagyja a pénzcsapokat.