Bőséges földgáztároló kapacitással rendelkezik hazánk, a teletöltött tárolókból a lakosságot akár két szezonon át is el lehetne látni tüzelőanyaggal. Fontos tényező ugyanakkor, hogy ne csupán egy helyről szerezzük be a szükséges földgázt. Köszönhetően a világban a közelmúltban feltárt új gázmezőknek, középtávon is biztosítható hazánk folyamatos gázellátása.
Magyarország földgázfelhasználásának közel egyötöd része hazai termelésből, négyötöd része importforrásból biztosított. Az importmennyiséget három fő irányból tudjuk beszerezni, egyrészt Ukrajna felől a Testvériség földgázvezetéken, másrészt Ausztria, harmadrészt Szlovákia felől, de ennek kapacitásai még kihasználatlanok. Molekulárisan a Magyarországra érkező földgáz orosz eredetű, ami önmagában nem jelent gondot, fontos viszont a forrásdiverzifikáció, azaz hogy az ország több lábon álljon – mondta lapunknak Scherer Zsolt, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) sajtófőnöke.
Erre egyébként alternatíva lehet a jövőben a tengeri szállítás miatt kisebb térfogatúvá „tömörített” cseppfolyós LNG gáz, mely azonban a fogyasztókhoz már gáz halmazállapotban érkezik a vezetékrendszeren.
A három fő importirány mellett van kisebb kapacitás szállítására alkalmas összeköttetésünk Horvátországgal és Romániával, ezek a vezetékek a szükséges műszaki berendezés (kompresszorállomás) megléte esetén a kétirányú szállítást is lehetővé teszik. Szerbiát néhány éve hazánk segítette ki földgázzal, ami viszont csak úgy volt lehetséges, hogy megfelelő mennyiségű tartalékkapacitás állt a rendelkezésünkre. Az importforrás egy részét a nyári hónapokban földgáztárolókba helyezzük el, ahonnan a téli időszakban, a megnövekedett földgázigény jelentkezésekor kitároljuk (ismét a felszínre hozzuk) és a folyamatosan érkező importföldgáz-mennyiséggel, valamint a hazai kitermeléssel együtt használjuk fel. A készletek tárolása olyan föld alatti rétegekben lehetséges, amelyek korábban földgázlelőhelyek voltak, nincsenek tehát erre a célra rendszeresített „tartályok” – mondta Scherer Zsolt.
A lakosság ellátásának biztonságát növeli, hogy az egyetemes szolgáltatónak (annak a földgázkereskedőnek, mely döntő mértékben látja el a lakosságot és a kkv-szektort) az elmúlt tíz év legmagasabb téli fogyasztásának legalább hatvan százalékát kitevő tartalékot kell a földgáztárolóban elhelyeznie, melyet a felügyelő hatóság, azaz a MEKH ellenőriz. Itthon öt tárolónk van, ebből egyben található az úgynevezett biztonsági földgázkészlet, amelynek mennyiségét – ami most 1,2 milliárd köbméter – és felhasználásának feltételeit rendelet írja elő. A biztonsági készlet felhasználására – amely a kereskedelmi tárolókban elhelyezett földgázzal együtt biztosítja az ország gázellátását – az elmúlt években nem volt szükség. Scherer Zsolt kiemelte, hogy egy adott társaság üzleti stratégiájának kialakításakor, a tárolt földgázmennyiség meghatározása során, figyelembe kell vennie annak költségeit is. Ha a számokat nézzük, a lakossági gázfogyasztás a teljes felhasználás harmincöt százalékát teszi ki, és a tárolókapacitások – amelyek egésze eléri a 6,3 milliárd köbmétert – akár két fűtési szezonra elegendő földgázmennyiség tárolására is alkalmasak.
A környező országok tárolókapacitása jóval kisebb a miénknél, ezért Magyarországon úgynevezett bértárolásra – azaz a másik ország által felhasználni kívánt földgáz „raktározására” – is lehetőség van. Ugyanakkor a bértárolási céllal a földgáztárolókba kerülő mennyiség hazánknak is előnyös, mert segíti a földtani szerkezetek rendelkezésre álló kapacitásainak hosszú távú műszaki fenntarthatóságát – mutatott rá Scherer Zsolt. A gázfelhasználás során nem szabad elfeledkezni a gáztüzelésű villamosenergia-termelésről sem, ami szükség esetén rendkívül gyorsan képes az áramtermelésre, ezzel is támogatva az ország energiabiztonságát.
A szolgáltatók kötelezettségei
Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat (lakossági fogyasztók, a húsz köbméter/óra fogyasztást meg nem haladó egyéb felhasználók és az önkormányzati bérlakásban élők ellátásának mértékéig a helyi önkormányzat) továbbra is döntően az egyetemes szolgáltatók látják el. Az egyetemes szolgáltatót az arra jogosult felhasználókkal szemben földgáz-értékesítési és szerződéskötési kötelezettség terheli. A lakossági (valamint a kis- és középvállalkozói) szektornak szinte teljes egészében a Főgáz az egyetemes szolgáltatója. Az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználók vagy már korábban is a szabadpiacról vásároltak energiát, vagy a jogszabály változásával kerültek szabadpiacra. Negyvenkét társaság rendelkezett 2016 végén földgáz-kereskedelmi működési engedéllyel, amelyek jórészt ipari felhasználóknak vagy más földgázkereskedőknek értékesítettek földgázt.
A gáz mindennapjaink része marad
Habár földgázfogyasztásunk az utóbbi pár évben nagyságrendileg nem változott, az uniós energiahatékonysági előírások folyamatos szigorodása, az új, korszerűbb, egyben takarékosabb és a környezetet is kevésbé terhelő technológiák terjedése miatt a fogyasztás előreláthatóan lassan csökkenni fog. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az elkövetkező években háztartásaink, az ipar és a közszféra létesítményeinek fűtésében csökkenne a földgáz jelentősége. Egy biztos: ha módunk van, foglalkozzunk ingatlanunk külső szigetelésével, és bánjunk megfontoltan a fűtéskapcsolóval.
Mi kerül a gázszámlába?
A gázszámla tartalmi elemeit jogszabály írja elő. A számlán fel kell tüntetni: a számlakibocsátó adatait, az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó adatait, valamint a felhasználási hely azonosítását lehetővé tevő adatokat, az elfogyasztott energiamennyiséget, a kiszámlázott (nettó és bruttó) összeg összetételének részletezését, a mérők és a számlában elszámolt fogyasztás részletezését, vagyis az adott mérő gyári számát, a hozzá tartozó induló és záró állásokat, azok dátumait, a leolvasás módját, a mérőállás különbségét, a korrekciós tényezőt, a korrigált mennyiséget, a fűtőértéket és a hőmennyiséget.
A rezsicsökkentés eredménye alacsony árak és csökkenő tartozások
Védett a magyar piac
A budapesti lakossági földgázár továbbra is a legolcsóbbak egyike Európában – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal tájékoztatásából. Szembetűnő eredmény, hogy csökkent a késedelmes számlabefizetések száma, a tartozások összege és a kikapcsolt fogyasztók száma.
A földgáznak nem világpiaci, hanem régiós ára van, amelyet dollárban vagy euróban számolnak el, ezért a devizaárfolyamok mozgásától is függ – tájékoztatta lapunkat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). Felhívták a figyelmet, régen meghaladott az a tétel, miszerint a földgáz, mint energiahordozó ára a kőolajéval azonos időben és dinamikával változik, bár erről néhányan még mindig nem vesznek tudomást.
A földgáz-árképletben (a nem tárolóból származó) import gáz árát hetvenöt százalékos súllyal a nyugat-
európai határidős gázpiacokhoz indexált, határidős piaci ár alapján határozzák meg (földgáztárolóból származó import esetén ez a súly kilencven százalék). Ez pedig azt is jelenti, hogy a képletben mindössze huszonöt százalékos súllyal, földgáztárolói import gáz esetében tíz százalékkal szerepel az olajtermék-indexált ár, így az olaj árának csökkenése kis hatással van a földgáz egyetemes szolgáltatás árára. Aláhúzták, a földgáz ára nemcsak régiónként eltérő, de szezonalitása is van: a téli, fűtési időszakban magasabb áron lehet földgázt vásárolni. Ráadásul a beszerzési (régiós) ár csupán egy tényező a végfelhasználói árban. Lakossági fogyasztás esetén a számla 49 százaléka maga a földgáz ára. Erre jön rá a rendszerhasználati díj, a szállítás, elosztás, tárolás költsége (ami a teljes díj huszonkét százaléka), a nyolcszázalékos kereskedelmi árrés és az áfa.
A rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló törvény értelmében, azaz 2013 óta az egyetemes szolgáltatás keretében több mint negyedével csökkent a földgáz ára. Ennek eredményeként, a MEKH által augusztusban publikált nemzetközi ár-összehasonlító vizsgálat szerint a magyar lakossági fogyasztók által fizetendő földgázátlagárak a második legalacsonyabbak az Európai Unióban. Hozzánk képest csak Romániában fizetnek kevesebbet, azonban délkeleti szomszédunk az ottani igényeket kielégíteni képes jelentős kitermelhető földgázkészlettel bír. Ha pedig a listavezető svédeket nézzük, kiderül: Stockholmban a hétszeresét kell fizetni a budapesti gázárnak.
Az összehasonlító felmérés szerint 2013 augusztusa és 2017 nyolcadik hónapja között a földgázárak tekintetében nem változott jelentősen az unió fővárosainak sorrendje. A rezsicsökkentés az egyetemes szolgáltatásban védett piacot jelent, a lakossági fogyasztók és az érintett kis- és középvállalkozások számára tervezhető, alacsony árral. A hivatal rámutatott, a rezsicsökkentés kedvező hatásait a hátralékosok és a kikapcsolások számának folyamatos csökkenése jelzi – mind darabszámban, mind pedig összegben. A földgáz-díjhátralékok bő felét az egy-harminc napos tartozások teszik ki, azaz a párnapos, hetes fizetési késedelmek jelentik a hátralékok többségét, ez pedig inkább jelez hanyagságot, semmint fizetési nehézséget. A javuló tendencia azt bizonyítja, hogy a megfizethető rezsiárak a javuló életkörülmények mellett pozitívan befolyásolják a fizetési hajlandóságot, fegyelmet.
A szolgáltatott földgáz minőségét szabvány határozza meg: fűtőértéke az MSZ 1648 szabvány szerint a 32,3 és 35,7 MJ/m3 közötti értéktartományban elfogadható. Pontosan e tartományon belüli megengedett ingadozás miatt nem köbméter alapján számolja el a fogyasztást a szolgáltató, hiszen azonos térfogatú energiahordozónak, ha minimálisan is, de eltérő lehet a fűtőértéke. Utóbbi tényezőt a gázátadókban folyamatosan ellenőrzik. Ez az elszámolás garantálja, hogy mindenki annyit fizessen, amennyi energiát használ.
Az Energetikai Hivatal összeállítása kitért a gáz minőségére vonatkozó felvetésekre is. Télen, amikor jó pár fokkal hidegebb vezetékes vízzel főzünk, sokan úgy gondolják, hogy romlik a gáz minősége. Pedig a vezetéken továbbított földgáz összetételének „hígítására” nincs lehetőség, mert egy ma használt korszerű fűtőberendezés az előírtnál gyengébb minőségű gáztól leállna – ez pedig az adott vezetékrendszeren tömeges meghibásodást okozna. Levegő bekeverése meg azért nem lehetséges, mert azzal robbanó elegy keletkezne, ami élet- és balesetveszélyes. Robbanásveszély azonban a gáz szivárgása esetén is fenyeget, ezért az elosztók, ha ilyet tapasztalnak, azonnal lezárják a sérült hálózatot. Az viszont a fogyasztók kötelezettsége, hogy még a fűtési időszak kezdete előtt a gázkészülékek átvizsgáltatása mellett a kéményeiket is ellenőriztessék.
