A nyári termékeknél is tetten érhető a kettős minőség a Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter által elrendelt, most lezárult összehasonlító vizsgálat eredményei szerint. Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége szerint azonban nem minden eltérés jelent automatikusan minőségi problémát, a gyártókat egységes uniós vizsgálat alapján kellene ellenőrizni.
A szaktárca lapunknak is megküldött tájékoztatása szerint a szakemberek a vizsgált termékpárok mintegy harmadánál tapasztaltak összetételbeli vagy érzékszervi eltérést, amely ismét „alátámasztja a kettős minőség EU-n belüli meglétét”. Ismert, az eljárást ennek igazolására vagy cáfolatára rendelte meg a Földművelésügyi Minisztérium. A mintegy két hónapig tartó vizsgálat során a nyárhoz köthető termékeket ellenőrizték a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei. Vizsgálták például a grillezéshez kapcsolódó csomagolt élelmiszereket, az alkoholos és alkoholmentes italokat, valamint a zöldségeket, gyümölcsöket. A vizsgált termékek alapján továbbra is megállapítható, hogy a különböző piacokra, különböző minőségben történő gyártás jelensége létezik.
Összesen harminckilenc termékpárt vizsgáltak, huszonhárom pár csomagolt élelmiszer, nyolc alkoholos ital (koktél alap) és nyolc zöldség, illetve gyümölcs volt. A szakemberek a termékek mintegy harmadánál tapasztaltak valamilyen eltérést. Öt csomagolt élelmiszer esetében az összetétel azonos volt, de érzékszervi szempontból különbség mutatkozott a termékek között, míg négy csomagolt terméknél, valamint két alkoholos italnál – noha a márkanév azonos volt – az összetétel tért el.
A zöldségek és gyümölcsök vizsgálatakor nyolc import termékpárt hasonlítottak össze a szakemberek. A vizsgálatok alkalmával nem csak a külső minőség, úgynevezett osztályba sorolás történt meg, hanem a friss termékek élvezeti értékének bírálata is. A legnagyobb és leglátványosabb különbséget – bár a minőségi előírásoknak mindkét termék megfelelt – a termesztett csiperke esetében tapasztalták a szakemberek. Mindezek alapján a Földművelésügyi Minisztérium megkezdte egy egyeztetés előkészítését, amelynek célja, hogy a szakmai szervezetek javaslatait megismerje a kettős élelmiszer-minőség jelenségének megoldására. Ugyancsak a megoldásra törekszik az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ), a szervezet szerint egy egységes uniós transzparens vizsgálat tisztázhatná az élelmiszer-minőségi kérdést.
Szöllősi Réka, az ÉFOSZ ügyvezetője lapunknak azt mondta, e közös vizsgálat során kell meghatározni magát a minőség fogalmát is. Az ÉFOSZ fenntartja azt az álláspontját, hogy néhány termék összetételében feltárt eltérés nem jelent automatikusan minőségbeli különbséget és a fogyasztók keleti–nyugati alapú megkülönböztetését.
Az ügyvezető kérdésünkre példákat is említett. Camambert sajtoknál például más-más érettségű sajtok képezték az összehasonlítás alapját, a mozzarella sajtok minimális sótartalom-különbsége pedig óhatatlan a gyártás során.
A vizsgálat ezekben az esetekben csupán a különbségeket bizonyítja. Az ÉFOSZ álláspontja szerint a Nébih honlapján felsorolt különbségek okát meg kell találni, lehetőséget adva az élelmiszerek előállítói számára az eltérések tisztázására. A valóban rosszabb minőséget gyártókat el kell marasztalni, viszont egységes vizsgálat hiányában szerintük a nem megfelelő kommunikáció azok hírnevét is rontja, akik magyar alapanyagokat dolgoznak fel, magyar munkavállalókat foglalkoztatnak és megfelelő minőséget állítanak elő.
Az ÉFOSZ éppen ezért üdvözli az Európai Bizottság elkötelezettségét az ügy elfogulatlan vizsgálata iránt. Ezt a protokollt az EU illetékes szervei – az összes érintett, így a gyártók képviselőinek részvételével – az ősz folyamán kidolgozzák.
Minden termék biztonságos
Az összes érintett termék minden szempontból megfelelt az élelmiszer-biztonsági követelményeknek, kifogás egy esetben sem vetődött fel – hívta fel a figyelmet az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége. A termékfotókkal is illusztrált füzetekből bárki számára megállapítható, hogy a vizsgált esetek közel egyharmadában nem azonos termékeket hasonlítottak össze. A hatvannyolc összehasonlítható termék közül tizennyolc esetben találtak minimális összetételbeli eltérést. Néhány esetben kisebb eltérések előfordultak az élelmiszerek csomagolásán feltüntetett összetevők között, valamint voltak minimális különbségek a termékek érzékszervi tulajdonságai között.
