A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa nem változtatott a jegybanki alapkamat 0,9 százalékos szintjén, és a kamatfolyosó sem módosult - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden.
A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak.
A jegybanki alapkamat 0,90 százalékon áll 2016. május 25. óta. Az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatlába 0,9 százalék, az egynapos jegybanki betét kamata pedig mínusz 0,15 százalék maradt.
Nem befolyásolta a forint árfolyamát a kamatdöntés
A bankközi piacon nem befolyásolta lényegesen a forint - idei leggyengébb - árfolyamát kedden a jegybank piaci várakozásoknak megfelelő kamattartó döntése.
Az eurót a jegybanki döntés bejelentése előtt 324,20 forinton jegyezték, majd a bejelentést követően tíz perccel 324,28 forinton.
A forint a délelőtt folyamán gyengült, az euró jegyzése a kora reggeli 323,91 forintról 324,71-ig emelkedett, ami a forint idei leggyengébb árfolyama, egyúttal három és fél éves mélypontja is az euróval szemben.
A forint kora reggeli árfolyamához képest gyengült a dollárral és a svájci frankkal szemben is. A dollárt kora reggel 278,57 forinton, a jegybanki döntés bejelentése előtt 281,04 forinton, majd tíz perccel később 281,06 forinton jegyezték. A svájci frank jegyzése pedig a kora reggeli 280,62 forintról 281,98-ra ment fel, majd 281,92 forintra esett vissza.
Elemzők: még legalább egy évig maradnak a laza monetáris kondíciók
Még legalább egy évig maradnak Magyarországon a jelenlegi laza monetáris kondíciók az MTI által megkérdezett elemzők szerint, akik 2019 közepétől számítanak lassú, fokozatos változásra.
Horváth András, a Takarékbank elemzője úgy vélte: szigorításra a jövő év közepéig nem kell számítani, akkor is először a nem-konvencionális eszközök visszavonása kezdődhet el, majd azt követheti az alapkamat lassú, fokozatos emelése 2020 közepétől. A tartósan laza magyar monetáris kondíciókat a nemzetközi környezet egyre kevésbé támogatja - fűzte hozzá.
Rámutatott: bár a gyenge inflációs nyomás miatt a Fed lassú ütemben folytathatja a kamatemeléseket, míg idén decemberig folytatódik az Európai Központi Bank (EKB) eszközvásárlási programja havi 15 milliárd euró összeggel, kamatemelésre pedig 2019 második feléig nem lehet számítani. Ezalatt pedig a hazai kockázati felárak is tovább szűkülhetnek a külső sérülékenység érdemi csökkenésének köszönhetően - mutatott rá a Takarékbank elemzője.
Jobbágy Sándor, a CIB elemzője is úgy ítélte meg: a laza monetáris kondíciók normalizálása legkorábban 2019-ben kezdődhet el.
Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője szerint "meg kell barátkozni" a 318-325 forint/eurós sávval, a hosszabb távú technikai kép alapján egyelőre nem várható, hogy tartósan vissza tudna térni a jegyzés a korábbi kereskedési tartományokba. Nem zárható ki, hogy a következő időszakban tovább gyengül a forint, akár a 330-as szintet is elérheti - tette hozzá.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank Hungary Zrt. makrogazdasági elemzője is azt emelte ki, hogy az inflációs cél fenntartható elérését továbbra is csak 2019 közepére várja a jegybank, és az olajárak emelkedése csak átmenetileg gyorsítja az inflációt és másodkörös inflációs hatásokra nem számítanak. A laza monetáris politika folytatására továbbra is lehetőséget nyújt, hogy az EKB múlt csütörtöki ülése után azt az üzenetet közvetítette, hogy a következő 12 hónapban nem emeli a kamatokat. Ez azt sugallja, hogy a hazai monetáris politika is még körülbelül egy évig tartaná a monetáris kondíciókat. A jegybank azt is jelezte, hogy a laza monetáris kondíciókat nem a teljes 5-8 negyedéves időhorizonton, hanem rövidebb ideig tarthatják fenn, ami az óvatosság irányába tett fontos lépés.
Úgy vélte: az MNB továbbra sem tart komolyabb inflációs veszélytől, ugyanakkor figyeli a tőkepiaci folyamatokat, és döntéseinek meghozatala során elsősorban az Európai Központi Bank monetáris politikájára koncentrál.
