Módosítja az Országgyűlés a közbeszerzési törvényt. Az indoklás szerint a cél az eljárások szigorúbbá, egyszerűbbé és gyorsabbá tétele. A javaslatot többen kritizálták, pedig a hármas cél tetten érhető a javaslatban.
A parlament előtt van a közbeszerzési törvény módosítása. A javaslat indoklása szerint a módosítás célja a közbeszerzési eljárások szigorúbbá, de egyszerűbbé és gyorsabbá tétele. A hármas cél a parlamenti pártok és több civil szervezet kritikáját is kiváltotta: a közbeszerzési eljárás korrupcióérzékeny terület, nehéz átlátni, hogyan lehet azt egyszerre szigorúbbá és gyorsabbá is tenni.
A javaslat előkészítője a szakmai szervezetek bevonásával, a joggyakorlatra és az Európai Unió jelentéseire építve alkotta meg a módosítást, szakmai megalapozottsága nem kérdőjelezhető meg – nyilatkozta lapunknak Palotai Péter, a közbeszerzési és jogi tanácsadással foglalkozó Justitia Tanácsadó Kft. ügyvezetője. A Császár Dániel, a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkára által vezetett közbeszerzési kerekasztalnál ott ülnek a legjelentősebb tanácsadó cégek, ügyvédi irodák, érdekképviseleti szervek, sőt, a javaslatot élesen kritizáló Transparency International (TI) szakértői is.
A legtöbb vád a közbeszerzési értékhatárok emelését érte, a TI szerint a határok felemelésével még egyszerűbb lesz kibújni a közbeszerzési kötelezettségek alól. A hármas cél jól látszik az árubeszerzések és szolgáltatásmegrendelések közbeszerzési értékhatárának nyolcmillió forintról tizenötmillió forintra emelésénél is – hívta fel a figyelmet Palotai Péter. Kifejtette: az ajánlatkérő által meghívott szereplőkre épülő, úgynevezett „négyajánlatos” eljárásrend megszüntetése jelenti a szigorítást, az összefoglaló tájékoztatással induló eljárás értékhatárának tizennyolcról tizenötmillió forintra csökkentése és dokumentumainak részletesebbé tétele szolgálja az átláthatóságot, a kisebb értékű, egy- és tizenötmillió forint közötti beszerzési eljárások könnyített eljárásrendje pedig gyorsítja az eljárásokat. Ez utóbbi kapcsán a szakma egyelőre nem látja: kellően szigorú lesz-e ahhoz, hogy megszüntesse az ajánlattevők esetleges összejátszásának lehetőségét, mivel pontos szabályozását külön kormányrendelet tartalmazza majd – hangsúlyozta Palotai.
Új eredménytelenségi ok lesz továbbá, ha csak egy ajánlat érkezik az eljárásban, mivel az ajánlatkérő – adott esetben a felelős miniszter felszólítására – eredménytelenné nyilváníthatja a közbeszerzési eljárást. A szakma egyetért a módosítás szükségességében. Palotai Péter felhívta a figyelmet, hogy az „egyajánlatos” közbeszerzési eljárások, valamint a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások száma az uniós húszszázalékos arányt figyelembe véve igen magas, 35-36 százalékra tehető. Elvárásként fogalmazódik meg továbbá, hogy az ajánlatkérők kötelesek változtatni a meghívandó gazdasági szereplőket, ezzel is csökkentve a piaci szereplők hosszabb távú versenytorzító együttműködését – fűzte hozzá Palotai Péter.
A javaslat másik nagy visszhangot kiváltó része, hogy az uniós vagy állami támogatásból megvalósuló beszerzések esetében a közbeszerzési értékhatár huszonötmillióról negyvenmillió forintra emelkedik. Emellett a negyvenmillió forintos értékhatár elérése esetén az ajánlatkérők kérelmezhetik, hogy mentsék fel őket a közbeszerzési kötelezettség alól. A TI szerint a kormány ezzel „bármikor, akár mondvacsinált ürüggyel is felmentést adhat a közbeszerzés alól”. Palotai Péter úgy vélekedett, a módosítás előkészítője vélhetően a korábbi uniós pénzügyi ciklus lassú finanszírozási rendszeréből okulva dönthetett az új szabályozás mellett.
A szigorítás ott is tetten érhető, hogy kilencven napra kizárják az eljárásokból azokat az ajánlattevőket, akik a szerződést nem a törvényi előírásoknak és a vállalt feltételeknek megfelelően teljesítették. A Közbeszerzési Hatóság pedig felhatalmazást kap, hogy a szerződések teljesítését is vizsgálja, továbbá a korábbiaknál több adatot kell az ajánlatkérőknek az interneten közzétenniük. Palotai Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy jelen módosítás esetében is a joggyakorlat fogja igazolni, hogy a kitűzött célok mennyiben valósulnak meg.
A javaslat előkészítője a szakmai szervezetek bevonásával, a joggyakorlatra és az Európai Unió jelentéseire építve alkotta meg a módosítást, szakmai megalapozottsága nem kérdőjelezhető meg – nyilatkozta lapunknak Palotai Péter, a közbeszerzési és jogi tanácsadással foglalkozó Justitia Tanácsadó Kft. ügyvezetője. A Császár Dániel, a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkára által vezetett közbeszerzési kerekasztalnál ott ülnek a legjelentősebb tanácsadó cégek, ügyvédi irodák, érdekképviseleti szervek, sőt, a javaslatot élesen kritizáló Transparency International (TI) szakértői is.
A legtöbb vád a közbeszerzési értékhatárok emelését érte, a TI szerint a határok felemelésével még egyszerűbb lesz kibújni a közbeszerzési kötelezettségek alól. A hármas cél jól látszik az árubeszerzések és szolgáltatásmegrendelések közbeszerzési értékhatárának nyolcmillió forintról tizenötmillió forintra emelésénél is – hívta fel a figyelmet Palotai Péter. Kifejtette: az ajánlatkérő által meghívott szereplőkre épülő, úgynevezett „négyajánlatos” eljárásrend megszüntetése jelenti a szigorítást, az összefoglaló tájékoztatással induló eljárás értékhatárának tizennyolcról tizenötmillió forintra csökkentése és dokumentumainak részletesebbé tétele szolgálja az átláthatóságot, a kisebb értékű, egy- és tizenötmillió forint közötti beszerzési eljárások könnyített eljárásrendje pedig gyorsítja az eljárásokat. Ez utóbbi kapcsán a szakma egyelőre nem látja: kellően szigorú lesz-e ahhoz, hogy megszüntesse az ajánlattevők esetleges összejátszásának lehetőségét, mivel pontos szabályozását külön kormányrendelet tartalmazza majd – hangsúlyozta Palotai.
Új eredménytelenségi ok lesz továbbá, ha csak egy ajánlat érkezik az eljárásban, mivel az ajánlatkérő – adott esetben a felelős miniszter felszólítására – eredménytelenné nyilváníthatja a közbeszerzési eljárást. A szakma egyetért a módosítás szükségességében. Palotai Péter felhívta a figyelmet, hogy az „egyajánlatos” közbeszerzési eljárások, valamint a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások száma az uniós húszszázalékos arányt figyelembe véve igen magas, 35-36 százalékra tehető. Elvárásként fogalmazódik meg továbbá, hogy az ajánlatkérők kötelesek változtatni a meghívandó gazdasági szereplőket, ezzel is csökkentve a piaci szereplők hosszabb távú versenytorzító együttműködését – fűzte hozzá Palotai Péter.
A javaslat másik nagy visszhangot kiváltó része, hogy az uniós vagy állami támogatásból megvalósuló beszerzések esetében a közbeszerzési értékhatár huszonötmillióról negyvenmillió forintra emelkedik. Emellett a negyvenmillió forintos értékhatár elérése esetén az ajánlatkérők kérelmezhetik, hogy mentsék fel őket a közbeszerzési kötelezettség alól. A TI szerint a kormány ezzel „bármikor, akár mondvacsinált ürüggyel is felmentést adhat a közbeszerzés alól”. Palotai Péter úgy vélekedett, a módosítás előkészítője vélhetően a korábbi uniós pénzügyi ciklus lassú finanszírozási rendszeréből okulva dönthetett az új szabályozás mellett.
A szigorítás ott is tetten érhető, hogy kilencven napra kizárják az eljárásokból azokat az ajánlattevőket, akik a szerződést nem a törvényi előírásoknak és a vállalt feltételeknek megfelelően teljesítették. A Közbeszerzési Hatóság pedig felhatalmazást kap, hogy a szerződések teljesítését is vizsgálja, továbbá a korábbiaknál több adatot kell az ajánlatkérőknek az interneten közzétenniük. Palotai Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy jelen módosítás esetében is a joggyakorlat fogja igazolni, hogy a kitűzött célok mennyiben valósulnak meg.
