A jövedéki adó tervezett emelése végzetes hatással lehet a dohánypiacra, de közel sem biztos, hogy a kormány tartja az előre beígért ütemet. A dohányosok száma csökken, a piac pedig a fogyasztói szokások szerint folyamatosan átalakul.
Néhány év alatt csökkent a dohányzók száma Magyarországon, de a fiatalok körében nőtt a naponta rágyújtók aránya – mondta Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár a dohányzásmentes világnap alkalmából. A távirati iroda adatai szerint 2003 és 2013 között a nők körében több mint tíz, a férfiak körében pedig több mint tizenöt százalékkal csökkent a dohányzók aránya. A kiváló adatokat egyrészt a dohányzás megnehezítése (az értékesítés trafikokba terelése, illetve a dohányzás kitiltása számos helyről), másrészt a jövedéki adó, így tehát a dohánytermékek árának emelkedése okozza.
A kormány által benyújtott, jövő évre vonatkozó költségvetési javaslat három lépésben, 2017 végéig huszonkilenc százalékos jövedékiadó-emelést tervez a dohánytermékeknél. Ekkora mértékű és ilyen gyors ütemű adóemelés a piac teljes összeomlásához vezetne – adta hírül közleményében a Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetsége (DBMSZ), de a kormánynak nincs nagy mozgástere a kérdésben. A vonatkozó uniós irányelv szerint ugyanis Magyarországnak jövő év decemberéig kell elérnie a kötelező uniós jövedéki szintet: ekkor jár le a szabályozás derogációja.
A valóban nagy volumenű növelés azonban közel sem biztos, hogy katasztrofális hatással lesz a piacra. A tapasztalatok azt mutatják ugyanis, hogy a jövedéki adó emelése csak átalakítja a dohánypiacot. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai szerint az elmúlt tíz évben megfordult a dobozos cigaretta és a sodrásra szánt fogyasztási dohány értékesítési mutatója: míg a cigarettáé a felére esett, a dohányé több mint a duplájára nőtt. A tavalyi adatok kapcsán a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. (ND Zrt.) kérdésünkre közölte: a vágott dohány értékesítése területén tizenegy százalékos mennyiségi és hétszázalékos értékbeli emelkedés, míg a cigarettánál 1,6 százalékos keresletcsökkenés látható kétszázalékos értékbeli növekedés mellett.
A szivarka lett az átrendeződés vesztese: az értékesítés hatvanötmillió szállal csökkent, ami tízszázalékos értékbeli csökkenést takar – tudatta lapunkkal az ND Zrt. Eközben a NAV adatai szerint az egy főre jutó dohányfogyasztás az elmúlt években nem csökkent jelentősen: 1,6 és 1,4 kilogramm között mozog személyenként. Ennek egyik oka a már említett átrendeződés, a másik pedig a dohánytermékek alacsony árrugalmassága. Ez annyit tesz, hogy a fogyasztók a dohánytermékek esetében érzéketlenebbek az árnövekedésre más termékhez képest: a dohányhoz fűződő függőségi faktor felülírja a gazdaságossági szempontokat. Ez abból is jól látszik, hogy a dobozos cigaretta átlagos fogyasztói ára az elmúlt húsz évben nagyjából az ötszörösére emelkedett, de a termékértésesítés volumene nem csökkent ilyen arányban.
A kormány viszont elégedett lehet, összességében ugyanis elmondható, hogy a dohányáruk kiskereskedelmi forgalma több mint háromszorosára nőtt 2006 és 2014 között: 171,4 milliárdról nagyjából 527 milliárd forintra. Sőt, a NAV 2015-ös évkönyve szerint a dohánygyártmányok jövedéki adója jogcímen a termékkörhöz kapcsolódó bevétel 323,6 milliárd forint, amely 35,7 milliárd forinttal meghaladta az előző év értékét. Ráadásul abban a legtöbb tanulmány egyetért, hogy a dohányzás okozta társadalombiztosítási kiadások messze meghaladják az értékesítésből befolyó jövedéki bevételeket.
A kabinetnek talán hosszú távon érdeke lenne az adón át nyomás alatt tartani az iparágat és visszaszorítani a dohányosok számát. A piac azonban nem biztos, hogy veszélyben van.
Sánta János, a DBMSZ szóvivője lapunknak elmondta: létezik olyan adóemelési megoldás, amellyel el lehet érni az uniós irányelvben meghatározott jövedékiadó-terhelést anélkül, hogy ez a piac teljes összeomlásához vezetne. A jövedéki adóról szóló törvény bizottsági vitájakor a kormány képviselői figyelemmel voltak a szövetség meglátásaira, és olyan módosító javaslatot alkottak a törvénytervezethez, amely tartalmazza a DBMSZ javaslatait. A módosító egy elfogadhatóbb jövedéki szintet szabályoz, ezzel el lehet érni a kötelező, hatvanszázalékos adótartalmat, de az eredeti elképzelés tényleg a piac összeomlásához vezetne – tette hozzá a szóvivő.
A kormány egészségügyi tervei viszont nem tartalmazzák a cigarettát: a sokáig egészségesebbnek tartott elektromos cigarettát is kitiltották azokról a helyekről, ahol dohányozni sem lehet. Egyre nagyobb ugyanis az egyetértés abban, hogy az elektromos cigarettába töltendő folyadék ugyanolyan káros, mint a dohányt tartalmazó testvére, és a leszokásban sem segít.
