Paks II. az elmúlt ötven év legnagyobb beruházása, az ellenzéki oldalon pedig nem akadt olyan politikus, aki a fejlesztés fontosságát, szükségességét figyelembe véve felelősségteljes, konstruktív javaslatot fogalmazott volna meg – mondta lapunknak Bánki Erik, a gazdasági bizottság elnöke. A bizottság munkája kapcsán kijelentette, alkalmasak bármely állami beruházás felügyeletére.
– Hogyan támogatja a kormány munkáját a gazdasági bizottság? Mely területek tartoznak hozzá?
– A törvényalkotási bizottság mellett a gazdasági bizottság az, amely a legtöbb munkát végzi. Hozzá tartozik minden gazdasági jellegű kérdéskör, így az adópolitika, a költségvetés és az energetika is. Ezenkívül minden olyan, kormánytól független intézményt, amely beszámolási kötelezettséggel tartozik, a gazdasági bizottság számoltatja el. Ilyen a jegybank, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, a Gazdasági Versenyhivatal, a Közbeszerzési Hatóság, valamint az Állami Számvevőszék. A teljes ciklusban száztizenkét ülésünk volt, valamint kétszázkét részletes vitát folytattunk le, már csak a számokat és a munkaórákat tekintve is csúcstartónak számítunk. A bizottság munkája kapcsán érdemes megemlíteni azt is, hogy több ellenzéki kezdeményezés volt önálló paksi bizottság létrehozására, amely a beruházást felügyelte volna. Ennek azonban semmi értelme, hiszen a gazdasági bizottság alkalmas bármely állami beruházás felügyeletére. Együttműködünk a kormánnyal, amely eddig bármilyen közérdekű adatot kért a bővítéssel kapcsolatban, megkapta, aki pedig minősített adatokba kért betekintést, annak a nemzetbiztonsági bizottságon keresztül szintén megvolt erre a lehetősége.
– Ellenzéki oldalról több támadás is éri a paksi beruházást, kezdve attól, hogy vitatják a szükségességét, egészen addig, hogy miért veszünk fel rá hitelt, ha nem használjuk ki a hitelkeretet.
– Paks II. az elmúlt ötven év legnagyobb beruházása. Hazánk a legjobb megállapodást kötötte az orosz féllel. Sikerült ugyanis olyan partnert találni, amely a finanszírozást a legkedvezőbb kamatfeltételekkel biztosítja. Nem beszélve arról, hogy a beruházás mértékének negyven százalékáig hazai vállalkozások vehetik ki részüket a munkálatokból, az előkészületektől kezdve a kivitelezésig. Ez a mai áron átszámítva 3600 milliárd forintos, 12 milliárd eurós fejlesztés óriási lökést adhat a hazai vállalkozási szektornak. Fontos, az atomenergia népszerűségét mutató tényező az is, hogy ha Csehország nem lép vissza, nem tudnánk jövőre elkezdeni az új paksi blokkok építését. Azok a hazai cégek, amelyek most részt vesznek az építkezésben, később akár a Roszatom beszállítói, partnerei vagy alvállalkozói lehetnek más beruházásoknál. Ami pedig a szükségességét illeti, nem találkoztam még ellenzéki oldalon olyasvalakivel, aki a fejlesztés fontosságát, szükségességét figyelembe véve felelősségteljes, konstruktív javaslatot fogalmazott volna meg.
– Honnan tudnánk – szerintük – ekkora mennyiségű energiát nyerni?
– Az LMP javaslata, miszerint napelemekből kellene biztosítani az áramellátásunkat, jóval drágább, és a jelenlegi technológiai feltételek mellett alkalmatlan arra, hogy ki lehessen vele váltani az atomerőmű kapacitását. Nem megoldott ugyanis ekkora mennyiségű energia tárolása. Az ellenzék emellett elfeledkezik arról, hogy ez nem egy újabb atomerőmű létesítése, hanem Paks I. kapacitásának kiváltása. Lesz egy olyan, körülbelül nyolcéves időszak, amikor az új blokkok már megkezdik működésüket, a régieket pedig fokozatosan leállítják, Paks II. nélkül viszont nem lenne biztosított az ország áramellátása, a jelenleginél jóval nagyobb importra szorulnánk. Viszont bármilyen rendkívüli helyzet bekövetkeztével az áramexportáló országok elsőként a kivitelt, köztük a hazánkba irányuló energiaexportot állítják le, ami még inkább függő helyzetbe hozna bennünket. Döntenünk kellene, hogy a háztartások, a közintézmények vagy az ipari felhasználók ne jussanak elektromos energiához. Valóban, egy-két évtized múlva már tarthat ott a technológia, hogy lesznek olyan akkumulátorparkok, amelyek nagy mennyiségű energiát képesek tárolni, ezek viszont elhasználódásukat követően ugyanúgy veszélyes hulladéknak számítanak. Az elmúlt húsz-huszonöt év egyébként azt is bizonyította, hogy az uránérc piaca sokkal kiszámíthatóbb, mint a kőolajé vagy a földgázé.
– Laikusként egyszerűnek tűnik napelemparkok telepítése.
– Igen, viszont tekintettel kell lenni a villamosenergia-hálózat kapacitására és a felhasználói igényekre is. Előbbi kapcsán napi szinten szabályozni, mérni kell az áramfelvételt és a hálózatba történő betáplálást is. Utóbbit illetően pedig a felhasználás csúcsideje nem esik egybe a napsütéses órákkal, hiszen reggel és délutántól magasabb az áramfogyasztás. A napsütéses órák száma nem számítható ki napi szinten, emellett gondolni kell arra is, hogy egy erőmű-meghibásodás vagy váratlan leállás esetén is legyen megfelelő mennyiségű energiatartalék, amelyet ezek a rendszerek ma még nem képesek biztosítani, tárolni. Hazánk ugyanakkor jól áll a megújuló energiaforrások hasznosítása terén, 2016. év végéig hozzávetőlegesen 2 ezer MW napelemes erőműre vonatkozó KÁT-kérelmet nyújtottak be, ennek mintegy a fele meg is épült, s 2017. január elsején indult az új, Megújuló Energia Támogatási Rendszer. Ennek keretében február kilencedikéig összesen 131 megawattnyi energiatermelésre futott be kérelem, tavaly január elseje, az új támogatási rendszer életbe léptetése óta két és fél milliárd forintnyi támogatást kaptak eddig az igénylők napkollektor-telepítésre. Ha a megtermelt energiát nézzük, a 2016. december 31-ig üzembe helyezett napelemes rendszerek kétezer megawatt kapacitásúak.
– A földgáz kapcsán az egyik energiaszolgáltató nemrégiben bejelentette, hogy meghatározott ideig és fogyasztásig olcsóbban adná azt, mint az állami közműszolgáltató. Hogyan tudja ezt megvalósítani? Mekkora kockázat a fogyasztóra nézve, ha a kiszámítható költségek helyett, nagyobb megtakarítást remélve, a kedvezményes ajánlatot választja?
– Az ajánlattal előálló szolgáltatónak is a piaci részesedés növelése a célja, a nagyobb részesedés reményében és megszerzése érdekében pedig akár dönthet úgy, hogy egy ideig veszteségesen is hajlandó energiát szolgáltatni. Mielőtt azonban valaki dönt, látnia kell, hogy ezek a cégek hogyan viselkedtek az elmúlt tizenöt-húsz évben. Csak 2002 óta tizenötször emelkedett a gáz ára, sokszor úgy, hogy a kőolaj árával párhuzamosan a földgázé éppen csökkent. A szocialista kormányzatok privatizálták az energiaszektort, amelynek szereplői évről évre igen magasnak számító, nyolcszázalékos, eszközarányos nyereséget könyvelhettek el. Ez véleményem szerint kimeríti a hűtlen kezelés fogalmát.
– A rezsicsökkentés életbe léptetésekor gyakran hivatkoztak arra, hogy nem tudják fejleszteni a hálózatot, ha csökkenteni kell az áraikat.
– Ha nem emeltek volna árat, a költségvetésnek kellett volna helytállnia. Emlékezzünk vissza, amikor a szocialisták voltak kormányon és csődbe vitték az országot, adókat emeltek, ebből fedezték a törlesztőrészleteket. Hasonlóan működött ugyanez az energetikában is.
– Szintén a földgáznál maradva, mit kell tudnunk a román–magyar megállapodásról?
– A Romániával kötött megállapodás több szempontból is kiemelkedő. Csökkenti az Oroszországtól való függőséget, és kedvezőbb tárgyalási pozíciót jelent a Gazprommal a következő szerződéskötéskor. Nem utolsósorban szorosabb gazdasági kapcsolatot jelent a két ország között, és a nemzetpolitikában is további közeledést hozhat.
– Az energetikán kívül a másik nagy fejlesztési terület az ipari parkok és a Modern Városok Program. Milyen gazdaságélénkítő hatása van a programnak, és hol folytatódnak a fejlesztések?
– A két témakör szorosan kapcsolódik egymáshoz. A gazdaság növekedésében döntő szerepük van a kis- és középvállalkozásoknak, ezek a cégek foglalkoztatják a hazai dolgozók kétharmadát. Ugyanakkor a bruttó hazai össztermék javát a nagyvállalatok és a multinacionális cégek termelik. A 2010-es gazdasági fordulat az újraiparosítást tűzte ki célul, ez viszont működőtőke-bevonás nélkül nem lenne biztosítható. A beruházások, munkahelyteremtések ösztönzésében kulcsszerepe van az adórendszernek, amelyen belül, az egész unió területét ideértve, nálunk a legalacsonyabb, kilencszázalékos a társasági adó, és az egykulcsos, tizenöt százalékos személyi jövedelemadónk is a legalacsonyabb közterhek között van. Ez vonzerő a cégek számára, ha pedig mindez adott, meg kell vizsgálni, hol van fejlesztendő terület. Erre alkalmasak az ipari parkok, amelyekhez megfelelő infrastruktúrát kell építeni. Az ipari parkok fejlesztése és a kapcsolódó humánerőforrás képzése meghatározó része a Modern Városok Programnak. Közülük Zalaegerszegen épül negyvenmilliárd forintból az a tesztpálya, ahol az összes gyártó tesztelheti önvezető autóit. A kihasználtságot jól mutatja, hogy még nem készült el, de a kapacitását már lekötötték. Amiért fontos még a Modern Városok Program, hogy a hazai GDP negyven százalékát a megyei jogú városok és azok agglomerációi, valamint a főváros adják. Emellett az összes hazai munkavállaló közel negyede, nagyjából 1,2 millió ember valamelyik ipari parkban dolgozik. Eddig tizennégy város kapott támogatást ipari park fejlesztésére is, 53 milliárd forint összértékben. Zalaegerszegen kívül Veszprém, Dunaújváros, Pécs, Miskolc is jelentős támogatást kap fejlesztésre.
– Kulcsszerepet szánnak a Budapest–Belgrád vasútvonalnak is.
– A beruházás szintén a hazaiak foglalkoztatását segíti, a Vajdaságot köti össze többek között Szegeddel, Belgráddal. Ma a szerb és a magyar főváros között nyolc óra a menetidő, amely három és fél órára csökken. Előnye még a beruházásnak, hogy Kína stratégiai partnernek tekinti hazánkat, a fejlesztés a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok erősítése mellett alapja lehet annak is, hogy hazánk legyen a Távol-Keletről érkező áruk elosztóközpontja. Ez a projekt az idén eljuthat a szerződéskötésig. A Kolozsvár, illetve Varsó irányába történő fejlesztések pedig ahhoz járulhatnak hozzá, hogy ezeket az árukat Közép-Európa felé továbbítsák, nem utolsósorban pedig gyorsabb összeköttetést létesíthetnek Erdéllyel.
– Milyen szerepet tölthet be a V4-ek bankja a szorosabb együttműködésben?
– A közös bank ötlete év elején, egy magyar–lengyel találkozó alkalmával vetődött fel. Ez nem hagyományos, hanem inkább a Magyar Fejlesztési Bankhoz hasonló pénzintézet megalapítását jelenti. Olyan közös bankét, amely a visegrádi országok felzárkózását célozza, és javítja négyünk versenyképességét. A legnagyobb lemaradások ugyanis az infrastruktúra területén, a mobilkommunikációban, a közlekedésben és az energetikai beruházásokban vannak.
– Visszatérve Magyarországra, hogyan látja hazánk további fejlődési irányát?
– Az elmúlt évek bizonyították, hogy gazdaságunknak átlagon felül kell teljesítenie ahhoz, hogy a nagyobb hitelminősítők pozitívan reagáljanak. Ma az látszik, hogy a magyar gazdaság másfélszer-kétszer akkora ütemben gyarapszik, mint a teljes unió gazdasága. A tagállamok közül benne vagyunk abban a háromban, amelynek minden évben csökken a GDP-arányos államadóssága. Ez 2016-ban 73,6, tavaly 71,4 százalék volt, az idén pedig hetven százalék alá csökken az adósságráta. Komplexen nézve, az idén újabb fejlődési szintet érhetünk el. A legkomolyabb döntést viszont a befektetők hozzák. Mi pedig a tőkebiztonság tekintetében az elsők között, ha nem az elsők vagyunk.
