A rendszerváltás óta nem dolgoztak annyian Magyarországon, mint most, döntő részben a versenyszférában bővült a foglalkoztatás 2010 óta - mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
Hollik István: Magyarország erősödik
Magyarország erősödik, amit legjobban az mutat, hogy egyre többen dolgoznak - mondta Hollik István KDNP-s országgyűlési képviselő budapesti sajtótájékoztatóján. A Fidesz-KDNP szerint éppen az ellenkezője zajlik, mint a baloldal 2002-2010 közötti kormányzása alatt, amikor megduplázták a munkanélküliséget - mondta Hollik István. A kereszténydemokrata politikus úgy fogalmazott: a baloldal munkahelyek létrehozása helyett segélyeket osztogatott, "az elhibázott politikájuk miatt nem érte meg dolgozni". Hozzátette azt is, hogy a baloldal kormányzása idején 200 ezren veszítették el az állásukat. A munkavállalók "agyon voltak adóztatva" - folytatta -, a személyi jövedelemadó a mostani több mint duplája volt, a gyermekes dolgozóktól elvették a családi adókedvezményt, a fiatalok, a kisgyermekes édesanyák és az alacsony iskolázottságúak pedig többnyire labdába sem rúghattak a munkaerőpiacon. A 2010-es kormányváltás után azonban a kabinet azt a célt tűzte ki, hogy segély helyett munkát adjon, és mindenki azt érezze, megéri dolgozni - mondta Hollik István, megemlítve az intézkedéseik közül a munkavállalók és a munkaadók terheinek csökkentését, a munkahelyvédelmi akciót és a munkahelyteremtő beruházások támogatását. "Ennek köszönhetően Magyarország egyre távolodik attól a világtól, amikor tömegek éltek segélyen, és megalázóan alacsonyak voltak a bérek" - hangsúlyozta.
Az államtitkár elmondta, 4 millió 414 ezren dolgoztak tavaly szeptember-novemberben, ami 705 ezerrel haladja meg a 2010-es adatot. A foglalkoztatási ráta 67,5 százalékra javult a 2010-es 54,6 százalékról, ezzel Magyarország meghaladta az uniós átlagot - tette hozzá. Kiemelte: a munkanélküliség továbbra is csökken, szeptember-novemberben 4,5 százalékon állt, az uniós rangsorban Magyarországot már csak Németország és Csehország előzi meg. A fiatalok, 15-24 évesek körében a munkanélküliség, 11,8 százalékra, a 2010-es csaknem 30 százalékról, míg a foglalkoztatási ráta itt 29,2 százalékra emelkedett - fűzte hozzá.
A javuló munkaerőpiaci mutatók az elmúlt években kialakult gazdasági környezetnek és hangsúlyosan a foglalkoztatáspolitika terén hozott kormányzati intézkedéseknek köszönhetők - szögezte le az államtitkár. Ezek közül kiemelte a munkahelyvédelmi akciót, amely 920 ezer ember munkavállalását segítette elő, 2016-ban így 140-150 milliárd forint marad a munkaadóknál. Összességében, 2013 óta több mint 470 milliárd forint maradt a munkáltatóknál a hátrányos helyzetben lévők foglalkoztatása nyomán - mutatott rá. A másik program, a 2016 februárjában bevezetett közfoglalkoztatásból versenyszférába program, 4400 ember lépett így ki az elsődleges munkaerőpiacra eddig - ismertette. Eredményes volt a lakhatási támogatás bevezetése, amivel 6500 munkavállalón tudtak segíteni - mondta.
Kérdésre válaszolva elmondta, a külföldön dolgozó, magyarországi lakhellyel rendelkező magyarokat is tartalmazzák a foglalkoztatási statisztikák, mintegy 110-120 ezer embert. Számuk 2010-hez képest mintegy 60 ezerrel nőtt - tette hozzá.
LMP: A kormány továbbra is agyonadóztatja a munkát
Az LMP szerint a javuló foglalkoztatási adatok csak akkor érnek valamit, ha a munka kiemel a szegénységből és megélhetést ad - közölte az ellenzéki párt társelnöke azt követően, hogy a KSH a foglalkoztatás növekedéséről számolt be.
Szél Bernadett közleményében azt írta: a foglalkoztatási adatok szerint még mindig legalább 220 ezer ember dolgozik "éhbérért", és 117 ezren dolgoznak külföldön a hazai alacsony bérek miatt.
Az ellenzéki politikus szerint a kormányzati propagandával szemben a kormány az elmúlt években agyonadóztatta a munkát, tudatosan alacsonyan tartotta a béreket, és a szegényeket még szegényebbé, a gazdagokat még gazdagabbá tette.
Az LMP szerint munkabarát és igazságos adórendszerre van szükség, ami nem adóztatja meg a létminimum alatti jövedelmeket - fogalmazott Szél Bernadett, aki szerint a kormány béremelése kevés, keveseket ér el, de még így is megterheli a kisvállalkozásokat.
Az államtitkár szerint a munkaerőhiány nem veti vissza a beruházásokat az építőiparban, mivel az elmúlt évek tapasztalatai szerint a szektor mindig megtalálta a szükséges munkaerőt, gyorsan reagált. Elmondta, a munkaadók érzik, hogy a béren keresztül lehet megtartani a munkavállalókat, és újakat szerezni. Hozzátette, hogy várhatóan a reálbérek tovább nőnek. Úgy vélte, a mintegy 50-60 ezer üres álláshelyet a 200 ezres munkanélküliséggel szembe állítva átképzéssel, kormányzati ösztönző intézkedésekkel ki lehet szolgálni a felmerülő munkaerőigényt.
4,5 százalékosra csökkent a munkanélküliség
A munkanélküliek száma 2016. szeptember-novemberben az egy évvel korábbihoz képest 76 ezer fővel, 208 ezerre, a munkanélküliségi ráta 1,7 százalékponttal, 4,5 százalékosra csökkent - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az előző három hónapos periódusban a munkanélküliség 4,7 százalékos volt. Azonos mértékű javulás mellett, a férfiakat némileg alacsonyabb szintű munkanélküliség jellemezte, mint a nőket. A 15-74 éves munkanélküli férfiak száma egy év alatt 42 ezerrel, 110 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 1,7 százalékponttal, 4,4 százalékra csökkent. A munkanélküli nők száma 34 ezer fővel 98 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 1,7 százalékponttal 4,6 százalékra mérséklődött - közölte a KSH.
A 15-24 éves korosztály munkanélküliségi rátája 3,3 százalékponttal, 11,8 százalékra csökkent, de a munkanélküliek ötöde továbbra is ebből a korcsoportból került ki. A 25-54 évesek, azaz az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 1,6 százalékponttal, 3,9 százalékra, és az 55-64 évesek munkanélküliségi rátája 1,5 százalékponttal, 3,8 százalékra csökkent. A munkanélküliség átlagos időtartama 18,1 hónap, a munkanélküliek 46,3 százaléka legalább egy éve keres állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számít.
A szakértők szerint tovább javulhatnak a munkaerőpiaci mutatók
Tovább javulhatnak a munkaerőpiaci mutatók, a foglalkoztatás dinamikus bővülése élénk gazdasági növekedést tükröz, így a GDP növekedése 2016 negyedik negyedévében újra gyorsulhat - vélik elemzők azt követően, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön közzétette a legfrissebb munkaügyi statisztikát.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője hangsúlyozta: a foglalkoztatottak száma történelmi csúcsot ért el tavaly szeptember-novemberben, egy év alatt 141,7 ezerrel, 4,414 millióra növekedett a foglalkoztatottak száma, ami a rendszerváltás óta a legmagasabb érték. Kedvező, hogy a foglalkoztatottak száma minden ágazatban bővülést mutatott - tette hozzá.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában megjegyezte: a piacot kissé meglepte a kedvező adat, tekintettel arra, hogy a magyar gazdaság jelentős munkaerőhiánnyal küzd. Ezzel szemben a vállalatok még találtak kellő számú szabad munkaerőt - mondta.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank elemzője szintén azt emelte ki, hogy újabb mélypontra esett a munkanélküliségi ráta.
A munkaerőhiány demográfiai okokra vezethető vissza
A munkaerőhiánynak elsősorban demográfiai okai vannak, a munkaképes korú népesség fogyása miatt évente 40-50 ezerrel kevesebb ember dolgozik Magyarországon és a probléma vélhetően még évtizedekig fennáll majd - mondta a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke csütörtökön az M1-en. Rolek Ferenc szerint a szakmunkás munkaerőhiánynál további gondot okoz, hogy a szakmunkás életpálya már kevésbé vonzó a fiatalok számára, mint 20-30 évvel ezelőtt. A szakemberhiánnyal küzd az építőipar és a vendéglátást. A szakemberhiány révén nőnek majd a fizetések, azonban mivel a problémának demográfiai okai vannak, ezért a béremelés nemzetgazdasági szinten nem oldja meg a munkaerőhiányt. Nehezíti a helyzetet a Nyugat-Európába tartó kivándorlás. Rolek Ferenc hangsúlyozta: azok a cégek, amelyek nem bírják a piaci versenyt és nem tudnak olyan hatékonysággal termelni, hogy munkaerőhiány miatt megemelkedett béreket kigazdálkodják, "elvéreznek" majd. Ez elsősorban a magyar kis- és közepes vállalkozásokat fenyegeti.
