Gazdaság
A gazdákat segíti a csúcsszervezet
Az eredményes kifizetések érdekében támogatja a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal az ügyfeleit, nem cél a szankcionálás
– Fél éve vette át a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnökségét, ez idő alatt milyen átalakítások, változások történtek?
– Már most sok változást tudhatunk magunk mögött. A célom továbbra is az, hogy a hivatal működése ügyfélbarát legyen, de egy ezerhétszáz fős óriási intézmény vagyunk, ezért a változások nem mennek egyik napról a másikra. Továbbá egy új agrártámogatási rendszerhez is alkalmazkodnunk kell, de emellett új szervezeti és működési szabályzata van az MVH-nak, és vezetői szinten is több személycserét hajtottunk végre. Hivatalba lépésem óta azt szeretném, ha a gazdálkodók egy ügyfélbarát hivatallal találkoznának, ahol információkkal látjuk el őket, segítjük a minél pontosabb igénylést, mindezt az eredményes kifizetések érdekében. Hangsúlyozom, nem a szankcionálás a célunk, hanem a gazdák segítése a jogszabályok betartása mellett. A pályázó ügyfeleket partnerként kezeljük.
– Átalakult az idei évtől az uniós agrárpolitikai rendszer. Hogyan rea- gáltak a gazdák az új kihívásokra, mik a tapasztalatok az egységes támogatási kérelmek benyújtásáról?
– Nagyon sok új eleme van az új agrártámogatási rendszernek, beleértve az alaptámogatást, a harmincöt különböző jogcímen igényelhető támogatást, valamint az egyik legfontosabb új, kötelező elemre, a zöldítésre igényelhető pénzeket. Mind a gazdálkodóknak, mind a hivatalnak kevés ideje volt a felkészülésre, de az a tapasztalatunk, hogy a kérelmek benyújtásának időszakát eredményesen zártuk. Az Európai Unió az idén lehetőséget adott arra, hogy a kérelmek benyújtásának határidejét egy hónappal kitoljuk, azonban Magyarország mindössze egyhetes hosszabbítással élt. Ez az időszak elegendő volt arra, hogy beérkezzenek a kérelmek. Így az ellenőrzéseket időben el tudtuk kezdeni, és a gazdák az eddigi évekhez hasonlóan októberben megkaphatják támogatási előleget.
– Hogyan vált ügyfélbaráttá a hivatal, milyen módon segítette a gazdákat a kérelmek pontos benyújtásában?
– Újdonság, hogy a kérelmek benyújtásának júniusi lezárultát követően egy monitoring rendszer segítségével formai ellenőrzéseket végeztünk, átnéztük a nagyon nagyszámú, mintegy százhetvennyolcezer kérelmet. Ahol nem megfelelő kérelmezést láttunk, felhívtuk az ügyfelek figyelmét a támogatási kritériumokra. Közel ötvenezer levelet küldtünk ki az érintett gazdálkodóknak az esetleges hiányosságokról. A tapasztalataink nagyon pozitívak, hiszen ennek köszönhetően az előző évekhez képest javult a kérelmek minősége. Ezzel erősítettük azt a célkitűzést, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal ügyfélbarát szervezet legyen, és segítse az érintetteket a bonyolult uniós agrárpolitikai rendszerben.
– Az Országgyűlés is hozott olyan döntéseket, amelyek könnyítették az adminisztrációt. Melyek ezek?
– Két jogszabály-módosításhoz adott a hivatal szakmai támogatást. Az első a jogszerű földhasználat igazolásával kapcsolatos szabályozásmódosítás. Korábban több tízezer gazdálkodót hátráltatott a földhasználat igazolása, amely rendkívül nehézkes volt. Sokan önhibájukon kívül nem tudtak eleget tenni ennek a követelménynek. Az új szabályok szerint az idei kérelmezésnél a tulajdoni lap is elegendő a földhasználat igazolásához, valamint a közeli hozzátartozót is jogszerű földhasználónak ismeri el a törvény, amely hatalmas könnyítés. A másik segítség is hamarosan érkezik földművelésügyi minisztériumi rendelettel. Azoknak, akik a zöldítéssel kapcsolatos feltételeket nem teljesítették maradéktalanul, mind az ellenőrzések alkalmával, mind adminisztratív formában lehetőségük lesz javításra. Így nem esnek el a zöldítéshez kapcsolódó támogatástól, amely durván egyharmadát jelenti a hozzávetőleg hetvenezer forintos alaptámogatásnak.
– Az egyik legnagyobb újdonság az idei évtől az ön által is említett zöldítés. Hogyan tudtak ennek eleget tenni a gazdálkodók?
– Ismert, hogy ettől az évtől kötelező elemként megjelent a zöldítés mint környezeti és éghajlatvédelmi intézkedés, uniós kötelezettség. Összesen ötszázezer hektáron zöldítettek a gazdálkodók, az európai unió által megjelölt huszonegy komponensből hússzal éltek, tehát a kőfalak kivételével minden lehetőséggel. Rengeteg felkészítő előadás és információs anyag segítette a zöldítéssel kapcsolatos felkészülést, de sajnos sokaknak így is nehézséget okozott.
– Milyen megoldásokkal lehetett eleget tenni a zöldítésnek, és melyek voltak a leggyakoribbak hazánkban?
– Mint említettem, huszonegy különböző megoldással élhettek a gazdálkodók. Idetartozik többek közt a fasor vagy akár a gémeskút. A gazdálkodók mintegy kilencvenöt százaléka azonban három elemmel élt, az ökológiai másodvetéssel, a parlagterületek művelésbe vonásával, valamint a pillangós virágú növények termesztésével.
– Miért ez a három komponens volt a legnépszerűbb?
– Ezek voltak a legkönnyebben teljesíthető elemek, erre számítottunk mi is. A zöldítés hatására változás tapasztalható a korábbi évekhez képest a vetésszerkezetben is, ezt jól mutatja, hogy a szója vetésterülete egy év alatt közel a duplájára, hetvenezer hektárra nőtt. A szójatermelők két jogcímen is támogatáshoz jutottak, egyfelől a zöldítésben is elszámolhatták, másfelől termeléshez kötött támogatásra is jogosultak voltak. Így akár százharmincezer forintot is kaphattak hektáronként, bár pontos számot most még nem tudok mondani.
– Szintén új támogatási forma az egyszerűsített kistermelői támogatási rendszer, amelybe ma lehet belépni utoljára. Ez kiknek ajánlott?
– Azoknak a földműveseknek, akik öt-hat hektáron gazdálkodnak. A rendszer előnye, hogy mentesülnek a zöldítés követelménye alól, emellett egyszerűsített a kérelembenyújtás, az elbírálás, valamint az ellenőrzés is. Fontos, hogy a rendszerbe ma tudnak utoljára belépni, 2020-ig erre már nem lesz lehetőség. Eddig a 178 ezer kérelmezőből hozzávetőleg hatvanezren jelentkeztek, azonban többre számítottunk. Sajnos többen félreértelmezték a rendszert. Fontos, hogy a nagyobb területtel rendelkező gazdálkodóknál is 1250 euró a támogatási plafon akkor is, ha több száz hektáron gazdálkodnak, és ezáltal egyébként a hagyományos támogatási formában több millió forintra lennének jogosultak. Azok eshettek ebbe a hibába, akik nem mérték fel a rendszert, és nem tájékozódtak megfelelően. A kistermelői rendszerrel a kisgazdaságoknak próbáltunk segítséget nyújtani az uniós jogszabályi keretek között.
– Fontos mérföldkőhöz érkeztünk, a héten elfogadta az Európai Bizottság a vidékfejlesztési programot. Mikor érkeznek az első pályázatok, felkészült a hivatal?
– A pályázatok kiírását a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkársága végzi, azonban az előkészítő munkacsoportok már több hónapja dolgoznak rajta. Az első kiírások a tervek szerint szeptembertől az agrár-környezetgazdálkodási programban várhatók az állattartó telepek korszerűsítésére, a vidéki térségek fejlesztésére a LEADER-programban, valamint szaktanácsadásra. A kiírások folyamatosan érkeznek majd. Az MVH felkészült a végrehajtásra.
– Hol tart az előző vidékfejlesztési program zárása?
– A véghajrához érkeztünk. A kifizetéseket december 31-ig lehet végrehajtani, ehhez az kell, hogy a hét-nyolcezer érintett augusztus 31-ig benyújtsa támogatási kérelmét. Fontos, hogy ezek időben beérkezzenek, hogy le tudjuk hívni a teljes uniós támogatási keretet. Az elmúlt hetekben három sikeres programot indítottunk az Agrár-vidékfejlesztési Államtitkársággal szoros együttműködésben, szintén a 2007–2013-as források terhére, a kertészetigép-beszerzést, a tanyabuszpályázatot, valamint a fiatal gazdáknak kiírt pályázatot. A jelentkezők száma rendkívül magas.
Az agrártámogatási rendszer főbb elemei
Az európai uniós agrárpolitika keretében a gazdálkodók kétpilléres rendszerben igényelhetnek uniós, valamint ehhez hozzáadott nemzeti pénzeket. Az első pillérben az alaptámogatásra lehet kérelmet benyújtani, az idei évtől a földtámogatás teljes összegét – hetvenezer forintot – akkor kapja meg a gazda, ha a zöldítésnek is eleget tett. Emellett további, elsősorban termeléshez kapcsolódó jogcímeken is lehet támogatást igényelni. A kettes pillér a vidékfejlesztési pénzeket tartalmazza.