A franciáknál népszerűsítik a bárányhúst

Jól teljesített a juh- és kecskeágazat 2010–15 között, kibocsátása csaknem ötven százalékkal nőtt – mondta Feldman Zsolt egy budapesti konferencián. A Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára hozzáfűzte: a kiskérődző-ágazat tavalyi kibocsátása mintegy 21 milliárd forint volt.
A Juh- és Kecske Terméktanács és Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója közölte: idén az első kilenc hónapban 484 ezer bárányt exportáltak, a nyolcvan százalékát Olaszországba. Az élőjuh-export összege tavaly mintegy 12 milliárd forint volt. Kukovics Sándor hozzátette: 1995-höz képest 2015-ben a felére esett vissza a juh- és kecsketejtermelés, de változást hozhat, hogy ígéretet kaptak, jövőre az első osztályú kecske- és juhtej-előállítást államilag támogatják. A juhállomány nagysága 1,235 millió, ebből anyajuh több mint 800 ezer, utánuk 24 eurós támogatás jár. A kecskék száma 72 ezer.

Az igazgató jelezte: egy hatmillió eurós uniós keretből minden bizonnyal 550 ezer eurós támogatást kaphatunk arra, hogy 2017-től kezdve – három éven át – a magyar bárányhúst népszerűsítsük Ausztriában, Németországban, Olaszországban és Franciaországban, fő cél a gall piac megszerzése.

Nagy Attila, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési államtitkárságának főosztályvezetője hangsúlyozta: juh- és kecsketartó telepek korszerűsítésére 3,97 milliárd forintos keret áll rendelkezésre, eddig 478 pályázat érkezett be, január közepéig lehet jelentkezni. Arról is beszélt, hogy fiatal – negyven év alatti – gazdák támogatására 38 milliárdos pályázat nyílik várhatóan még decemberben, fejenként negyvenezer eurós támogatás nyerhető el. Több felszólaló úgy vélte: fontos lenne a kiváló magyar bárányhús védjegy létrehozása.