Franciaországtól Ausztrálián át egészen Kanadáig hatalmas, természetes hidrogénmezőkre bukkantak a geológusok az elmúlt időszakban. Az eddig jórészt figyelmen kívül hagyott „fehér hidrogén” a mélyben zajló kémiai reakciók révén szinte kimeríthetetlen, emissziómentes energiaforrást jelent, amely ráadásul a mesterségesen előállított zöld hidrogén árának töredékéből felszínre hozható.
A világ energetikai szektora évtizedek óta küzd a tiszta átmenet megvalósításával, amelynek egyik sarokköve a hidrogén. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb, Global Hydrogen Review című jelentése rávilágít, hogy jelenleg a karbonmentes – úgynevezett zöld – hidrogén gyártása óriási mennyiségű megújuló áramot emészt fel, míg a hagyományos szürke hidrogént fosszilis földgázból állítják elő, ami ipari méretű szennyezéssel jár. A legújabb tudományos felfedezések viszont egyértelművé tették, hogy a természet már elvégezte a munka nehezét a talpunk alatt.
A bolygó saját reaktora
A geológiai, más néven fehér vagy natív hidrogén a Föld felszíne alatt termelődik. A Brit Földtani Intézet (BGS) kutatásai alapján a gáz leggyakrabban a kőzetek és a víz kémiai kölcsönhatása, vagy a természetes radioaktív bomlási folyamatok során jön létre a mélyben. A legfőbb különbség a fosszilis energiahordozókkal szemben, hogy ez a gáz folyamatosan generálódik. Nem egy évmilliók alatt felhalmozódott, fix és kimerülő készletről beszélünk, hanem egy tartósan megújuló forrásról, amelynek áramlása geológiai léptékben is állandó.
Bár az iparág még gyerekcipőben jár, már létezik egy bizonyítottan működő példa a hasznosításra. A világ első és eddig egyetlen aktívan termelő kútja a nyugat-afrikai Maliban, Bourakébougou faluban található, amelyet a Nature folyóirat és a francia IFPEN (Új Energiák Intézete) kutatói is részletesen dokumentáltak. A lelőhelyet eredetileg vízkeresés közben fedezték fel még 1987-ben, a kút pedig az ezredforduló óta látja el árammal a falut. A felszínre törő gáz 97 százalék feletti tisztaságú, és szinte teljesen karbonmentes. Ezen a mali sikeren felbuzdulva a nemzetközi kutatások az elmúlt egy-két évben kapcsoltak igazán magas fokozatba.
Európa és Észak-Amerika is ébredezik
A friss geológiai felmérések sorra igazolják, hogy a fehér hidrogén globálisan, ipari léptékben is jelen van. A Francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ (CNRS) kutatói, Jacques Pironon professzor vezetésével, a franciaországi Lotaringia régió egykori bányavidéke alatt egy óriási, akár 46 millió tonnára becsült hidrogénmezőt azonosítottak. A CNRS szakemberei szerint ez a páratlan felfedezés alapjaiban oldhatja meg az európai nehézipar tiszta energiaigényét, hiszen már ez az egyetlen mező is képes lenne fedezni a világ jelenlegi éves szürkehidrogén-termelésének majdnem a felét.
Hasonlóan komoly áttörésről számolt be a világ egyik legjegyzettebb tudományos folyóirata, a Science. A lap 2024 elején publikálta Laurent Truche és kutatócsapatának eredményeit, amely az albániai Bulqizë krómércbánya mélyén egy olyan aktív, mélyre nyúló hidrogéntározót dokumentált, amelyből évente több mint 200 tonna, 84 százalékos tisztaságú gáz szivárog. Észak-Amerikában a Torontói Egyetem geokémikusa, Barbara Sherwood Lollar vezetésével a kanadai pajzs egymilliárd éves kőzeteiben azonosítottak kiterjedt, folyamatos hidrogénforrásokat.
Töredékáron más zöld alternatívákhoz képest
Az IEA statisztikái egyértelműen azt mutatják, hogy a zöld hidrogén jelenlegi magas (4-8 dolláros) kilogrammonkénti ára jelentősen gátolja a tömeges ipari elterjedést. Ezzel szemben, a Rystad Energy kutatóintézet becslései alapján a geológiai hidrogén puszta kitermelési költsége a legjobb lelőhelyeken akár az 1 dolláros határ alá is süllyedhet. Ez a drasztikus áresés elhozhatja a teherszállítmányozás és a hatalmas energiaigényű acélgyártás régóta várt, költséghatékony karbonmentesítését.
Az Egyesült Államok Földtani Intézete (USGS) vezető elemzője, Geoffrey Ellis által készített friss modellszámítások szerint a Föld mélye globálisan mintegy 5,6 billió tonnányi természetes hidrogént is rejthet, ami évszázadokra elegendő tiszta energiát jelentene az emberiségnek. Bár a célzott kitermelés technológiája, a kőzetcsapdák pontos feltérképezése és a szivárgásmentes tárolás még komoly mérnöki kihívásokat tartogat, a nemzetközi magántőke már megmozdult. A Bill Gates által alapított Breakthrough Energy Ventures és más befektetők például több tízmillió dollárral támogatták a Koloma nevű amerikai startupot, amely már javában végzi az első próbafúrásokat. Ha a most zajló projektek beváltják a hozzájuk fűzött reményeket, a fehér hidrogén nemcsak a klímacélok elérését mentheti meg, hanem a globális energiafüggőségi viszonyokat is teljesen újraírhatja.
