Váratlanul könnyebbé és jövedelmezőbbé vált az élet egyes pásztorok számára a Csinghaj-Tibet-fennsíkon, miután a kínai vezetés napelemekkel kezdte beborítani a területet. Miközben a hatalmas, több száz hektáron átívelő napelemparkok egyeseknek példátlan anyagi gyarapodást hoznak, a környezetvédők és kutatók szerint a fejlesztések felborítják a térség hagyományos életmódját és az állattartás ősi egyensúlyát.
„Sokkal könnyebbé tette számunkra a legeltetést” – mondta a 25 éves Li Yonglin, aki a Csinghaj tartomány északnyugati részén fekvő Kungho (Gonghe) megyében egy zárt napelemes parkban terelgeti a juhait. „Reggel egyszerűen kinyitjuk a karám kapuját, és igazából nem is kell rájuk vigyáznunk. Este maguktól visszajönnek, mi pedig csak bezárjuk őket.”
Az új gazdálkodási módszer anyagilag is kifizetődő. Li becslése szerint az éves keresete 50-60 ezer jüanra (mintegy 7500-9000 dollárra) emelkedett, szemben a korábbi hagyományos legeltetéssel megkereshető 10-20 ezer jüannal.
A kulturálisan tibeti területnek számító Hajnan (Hainan) prefektúrában – amelyhez Kungho is tartozik – az állami média szerint júliusig 6330 háztartás élvezte az ilyen típusú legelők előnyeit. Azt azonban a hatóságok nem hozták nyilvánosságra, hogy ténylegesen hányan kaptak engedélyt a naperőművek területén történő legeltetésre.
A „világ tetejének” is nevezett fennsík – ahol nomád közösségek évezredek óta folytatnak állattartást – egy tanulmány becslései szerint Kína napenergia-potenciáljának közel felét rejti. A megújuló energiaforrások fejlesztése idén júliusra mérföldkőhöz ért: a napenergia megelőzte a szenet, mint az ország legnagyobb beépített energiakapacitás-forrása. A hatóságok ráadásul a következő öt évben további 53 százalékos bővítést terveznek a szél- és napenergia-termelésben.
Cao Jun, a hajnani Állami Energiabefektetési Társaság (SPIC) projektjének biztonsági felügyelője szerint a több mint 60 ezer hektáron elterülő komplexumban azért legeltetnek juhokat, hogy csökkentsék az aljnövényzet kaszálásának költségeit. A szakember nyilatkozata alapján ez a modell mindenki számára előnyös, miközben az itt megtermelt áramot olyan távoli metropoliszokba juttatják el, mint Peking vagy Sanghaj.
Feldarabolt legelők és veszélyeztetett kultúra
A gazdasági mutatók ellenére az állattenyésztés és a napelemes infrastruktúra integrációját nem mindenhol fogadják kitörő örömmel. Kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a gigantikus projektek gyökeresen átalakítják az életet a fennsíkon, ahol a kínai kormányzat a 2000-es évek elején az ökológiai degradáció visszafordítására hivatkozva már több ezer tibeti nomádot telepített le vidéki központokba.
„A napelemek körül ugyan találhatunk néhány legelőfoltot, de ezek önmagukban nem alkalmasak arra, hogy biztosítsák a nomádok és pásztorok megélhetését” – mutatott rá Cewang Dorji, az észak-indiai Dharamszalában működő Tibet Policy Institute kutatója.
Egy anonimitást kérő környezetvédelmi és infrastrukturális kutató hangsúlyozta: a fennsík lakóinak szinte semmi beleszólásuk nem volt abba, hogy legelőiket ipari naperőművekké alakítsák. A hatalmas létesítmények feldarabolják az egykor nyitott, végtelen mezőket, jelentősen megnehezítve a szabad állattartást. Kungho önkormányzata 2024-ben például mindössze 16 háztartásnak engedélyezte, hogy az év egy részében juhaikat az egyik napelemparkban legeltessék.
Mandie McKeown, a nagy-britanniai Foundation for Gaia környezetvédelmi jótékonysági szervezet érdekképviseleti igazgatója szerint a jelenlegi gyakorlatnak már semmi köze az évszázados hagyományokhoz. Néhány nomádot ugyan alkalmaznak a juhok „jelképes” terelésére, ám a hagyományosan tartott kecskéket és jakokat általában teljesen kitiltják a panelek közül. Sanggay Tashi, a Colorado Boulder Egyetem antropológiai kutatója egy júniusi publikációjában helyi lakosokra hivatkozva azt is leírta, hogy a naperőművek oszlopai és vezetékei között zúgó szél folyamatos, nyugtalanító zajt kelt, amely egyaránt zavarja az embereket és a haszonállatokat.
A panaszok nem új keletűek. 2017-es online kormányzati nyilvántartások szerint már korábban is érkezett bejelentés arról, hogy a kunghói fotovoltaikus erőművek károsították a gyepet, nem hagyva elegendő táplálékot a juhoknak és a szarvasmarháknak. Bár a Hajnánhoz köthető közigazgatási iratok szerint a hivatalos vizsgálat alaptalannak minősítette a vádakat, a határozat egyúttal ki is mondta, hogy az érintett területen tilos a legeltetés. Csinghaj tartomány hatóságai a témával kapcsolatos sajtómegkeresésekre nem reagáltak – írta a Reuters.
A nehézségek ellenére vannak, akik megtalálták a számításukat az új rendszerben. „Az élet óriási mértékben megváltozott” – fogalmazott a 43 éves Wen Yujun pásztor, aki ma már nagyrészt egyedül is képes elirányítani egy 700-800 egyedből álló nyájat az elkerített területeken. A férfi éves jövedelme a nyolcszorosára, nagyjából 80 ezer jüanra nőtt. „Korábban ilyesmit el sem tudtam volna képzelni” – tette hozzá.
