Az Alkotmánybíróság szeptember 21-ei döntése szerint a szolidaritási hozzájárulás beszedése az önkormányzatoktól alkotmányos, a testület a szolidaritási hozzájárulás rendszerét sem szüntette meg – közölte a pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán.
A miniszter felidézte, hogy az Alkotmánybíróság szeptember 21-i döntése alkotmányosnak minősítette a szolidaritási hozzájárulás beszedését, ugyanakkor kifogásolta, hogy a jelenlegi szabályozás nem biztosít megfelelő eljárási és jogorvoslati garanciákat az érintett önkormányzatoknak. Ezekre azért lenne szükség, hogy a települések megismerhessék, ellenőrizhessék, és szükség esetén vitathassák a megállapított fizetési kötelezettség összegét.
Kármán András kiemelte, hogy az Alkotmánybíróság 2026. december 31-i hatállyal hozta meg döntését, időt hagyva a jogalkotónak a szabályozás módosítására. A határozat tehát önmagában nem rendel el fizetési moratóriumot, és nem törli el automatikusan a fennálló tartozásokat. A jelenlegi szabályok alapján az év végéig továbbra is beszedhető a hozzájárulás.
A pénzügyminiszter szerint a kormány nyitott az önkormányzatokkal folytatott érdemi, szakmai egyeztetésekre. Hangsúlyozta, hogy olyan szabályozás kialakítására van szükség, amely megfelel az alkotmányos követelményeknek, kiszámítható feltételeket teremt a települések számára, és továbbra is biztosítja a szolidaritás érvényesülését.
A bejegyzésben arra is kitért, hogy az együttműködéshez mindkét fél konstruktív hozzáállása szükséges. A kormány a tényszerű párbeszédet tartja célravezetőnek, és azt várja, hogy az önkormányzatok is ilyen módon vegyenek részt a vitás kérdések rendezésében.
Kármán András szerint a közös cél egy hosszú távon fenntartható, kiszámítható és alkotmányos rendszer kialakítása, amelyben az állam és az önkormányzatok számára egyaránt világosak a jogok és a kötelezettségek, és biztosított a közfeladatok finanszírozása.
