Kompromisszumos döntésként fogadta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a kisadózó vállalkozások tételes adójának tervezett módosítását. A szervezet szerint a lépés bővíti a hozzáférést az egyszerűsített adózáshoz, a vállalkozások felé történő számlázás engedélyezése pedig pozitív fordulat, ugyanakkor a megemelt elvonások miatt több ponton is finomhangolást javasolnak a társadalmi egyeztetésen.
A kisadózó egyéni vállalkozók tételes adójának (kata) átalakítására tett kormányzati javaslat kompromisszumos egyezséget testesít meg – állapította meg csütörtöki állásfoglalásában az MKIK. A kamara meglátása szerint a módosítás előnye, hogy jóval tágabb kör számára nyitja meg újra az egyszerűsített adózási formát, miközben érvényesíti azt az elvet, hogy a magasabb bevételhez arányosan nagyobb mértékű közteherviselés társuljon.
A szakmai érdekképviselet a tervezet egyik leglényegesebb előrelépésének tartja, hogy a katás egyéni vállalkozók a jövőben ismét kibocsáthatnának számlát gazdasági társaságoknak és egyéb szervezeteknek.
Bár a vállalkozói szféra jelentős része a 2022-es szigorítások előtti konstrukció visszatérésében bízott, számukra a növekvő adóterhek kétségtelenül csalódást jelenthetnek. Az érdekképviselet ugyanakkor elismeri: a régi szabályozás csorbítatlan visszaállítása a költségvetés oldaláról már aligha volna fenntartható, ezért a most asztalra tett konstrukció észszerű kompromisszumnak tekinthető.
A kamara konkrét észrevételeket is megfogalmazott a tervezettel kapcsolatban. Kifogásolják, hogy a cégeknek történő számlázás után lerovandó 15 százalékos különteher jelenleg egyáltalán nem növeli a vállalkozók társadalombiztosítási fedezetét. Az MKIK ezért a társadalmi egyeztetés során kezdeményezi, hogy ebből a többletadóból egy meghatározott hányad közvetlenül a katás vállalkozó tb-ellátási alapját gyarapítsa.
A szervezet a felmerülő vagyonadó kérdéskörét is érintette: álláspontjuk szerint elengedhetetlen éles határvonalat húzni a fogyasztási és pénzügyi célú magánvagyonok, valamint a reálgazdaságban aktívan forgó vállalkozói tőke közé. A kamara arra figyelmeztet, hogy amennyiben a céges üzletrészeket éves vagyonadóval sújtják, az súlyos likviditási feszültségeket generálhat, miközben közvetlenül von el forrásokat a fejlesztésektől és a munkahelyteremtéstől – írta az MTI.
