Alapjaiban strukturálná át a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tulajdonosi ellenőrzését a kabinet – derül ki abból a törvénymódosító javaslatból, amelyet kedden nyújtottak be az Országgyűlésnek. Az új szabályozás jelentősen megerősíti és kibővíti a felügyelőbizottság jogköreit, új vizsgálati apparátust állít fel, miközben drasztikusan csökkenti a testületi tagok fizetését.
A parlamenti honlapon közzétett dokumentum szerint a legfőbb strukturális újítás egy önálló belső ellenőrzési szervezet felállítása lesz. Ez az egység a jegybank igazgatóságának eddigi belső kontrollrendszerétől teljesen függetlenül, közvetlenül a felügyelőbizottság (fb) irányítása alatt végzi majd a munkáját. Az új apparátus vezetője és szakértői felett a munkáltatói jogokat az fb elnöke gyakorolja, a működéshez szükséges anyagi hátteret viszont továbbra is az MNB-nek kell garantálnia.
A jogszabálytervezet egyértelműsíti és szélesíti a felügyelet határait is. A testület ezentúl hivatalosan is ellenőrzési jogosultsággal bír a jegybank többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok, valamint az MNB által létrehozott alapítványok felett. A törvény ugyanakkor meghagyja azt a garanciális alapszabályt, miszerint a megerősített tulajdonosi kontroll semmilyen formában nem avatkozhat bele az intézmény alaptevékenységébe.
A módosítás újraírja a felügyelőbizottság összetételét és megválasztásának rendjét is. A parlamenti költségvetési, valamint a gazdasági bizottság egyaránt két-két jelöltet indíthat, rajtuk kívül a szakminiszter egy saját képviselőt és egy általa megbízott szakértőt delegálhat a testületbe. A tagokat a parlament szavazza meg, ahogy a grémium elnökét is az Országgyűlés választja ki a bizottsági jelöltek közül. A megbízatás négy esztendőre szól, amely egyetlen alkalommal meghosszabbítható.
A kiterjesztett ellenőrzési jogkörök mellett a kormány jelentősen visszavágja az fb-tagok javadalmazását. Míg eddig az elnök az MNB-elnöki havi alapbér 70 százalékát, a tagok pedig a 60 százalékát kapták meg tiszteletdíjként, az új szabályozás ezeket a tételeket pontosan a felére – 35, illetve 30 százalékra – csökkenti – írja az MTI.
