Normális piacgazdasággal teljesíthető a kormány által felvázolt és hamarosan a parlament elé kerülő makrogazdasági pálya - jelentette ki Bod Péter Ákos, a Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke a 64. Közgazdász-vándorgyűlés zárónapján, pénteken Egerben.
Bod Péter Ákos kifejtette: a normális piacgazdaság gondolata „nem egészen vadonatúj dolog, elképzelni viszont kicsit nehéz, mert mi nem ebben az időszakban éltünk”. A társadalom átélt egy-két kellemetlen epizódot - emlékeztetett, példaként említve, hogy 2011-ben az állam elvette az emberek nyugdíj-megtakarítását.
Ezek után nem kell annyira csodálkozni, hogy a magyar tőkepiac fejlődése nem olyan, mint a lengyel vagy a cseh tőkepiacé - mondta. Nálunk „van egy olyan sokk, amelynek a lélektani-társadalmi lerakódása velünk él” - tette hozzá. További példaként hozta fel a devizahitelezést, amelynek egyik kulcsmomentuma volt az eurózónába belépés terve, amely végül – a maastrichti kritériumok többségével ellentétben, a jegybank jogi függetlenségéhez hasonlóan - nem teljesült.
Összefogalta, hogy a rendezvény témái között sok külső és belső „sokkot” érintettek, a demográfiától a mesterséges intelligencián és az amerikai állampapírmozgásokon, inflációs adatokon, benzinár-emelkedésen át az orosz-ukrán háború hatásáig. A legnagyobb bejelentésnek „az euró közelségét” nevezte.
Elmondása szerint a közös fizetőeszköz közelsége a 100 milliárd forintos megtakarításokban már jelentkezett, és még jelentkezni fog. Úgy vélte, egyfajta normalizálódás fog előállni azzal, ha a magyar gazdaság az európai közös valutát használja, ha a bankhitelek alakításába nem szól bele az állam, és ha a kereslet-kínálat szabja meg az árakat, nem a hatóság. Ugyanide sorolta, ha a tőke és munka – egyfajta „teremtő pusztítás mentén” átrendeződik a gazdaságon belül.
Bod Péter Ákos szerint a vándorgyűlésen megvitatott témák azt feltételezik, hogy a társadalom érettebb lesz. Szavai szerint a politika az elmúlt időszakban olyan változtatásokra törekedett, amelyekkel senki sem jár rosszabbul, miközben lesznek, akik jobban járnak. Nagy kihívás ugyanakkor társadalmi és gazdasági szinten elfogadtatni és megértetni, hogy nem futja mindenre – hívta fel a figyelmet. Ahogyan azt is, hogy a gazdasági folyamatok, mechanizmusok működéséhez különféle érdekek tapadnak, ezért „bátorság, erő és társadalmi érettség kell ahhoz, hogy a haszonélvezők belássák: ennek véget kell vetni”.
Mindenki tisztán látja, hogy piacgazdasági és versenygazdasági mechanizmus kell – hangsúlyozta, hozzátéve: fontos az embereket megtanítani arra, hogy semmi sincs ingyen, mindig kalkulálni kell. Amennyiben ez sikerül, Magyarország eljut az „érett viszonyok és helyes ösztönzők világába” – zárta szavait a társaság elnöke.
A Közgazdász-vándorgyűlés a magyar közgazdász szakma legnagyobb éves konferenciája. A tanácskozást csütörtökön és pénteken a Hotel Eger & Parkban tartották, mintegy 700 szakember részvételével. A rendezvény fókuszában a magyar gazdaságpolitika aktuális kihívásai álltak. Kiemelt szerepet kapott a költségvetés és az államháztartás helyzete, az uniós források, az euró bevezetése, a bankrendszer és hitelpiac, a mesterséges intelligencia gazdasági hatásai és a versenyképesség. A 2027. évi rendezvénynek Miskolc fog otthont adni.
