Az orosz kormány jelentősen lefelé módosította az idei és a következő évek olajkitermelésére vonatkozó előrejelzését.
A számítások szerint Oroszország 2026-ban 494,2 millió tonna nyersolajat, vagyis napi átlagban mintegy 9,88 millió hordót termelhet. Ez 17,2 millió tonnával kevesebb a 2025-ös szintnél, és 2009 óta a legalacsonyabb éves kitermelést jelentené, derül ki egy Reuters által megismert, egyelőre még tervezetként kezelt kormányzati prognózisból.
A visszaesés hátterében elsősorban az ukrajnai háború következményei állnak. Az Európai Unió az orosz invázió 2022-es kezdete óta az orosz olaj- és üzemanyagimport jelentős részét betiltotta, ami komoly változásokat okozott Moszkva korábbi exportpiacain. Eközben az ukrán dróntámadások az elmúlt hónapokban egyre több orosz finomítót értek el, ami visszavetette a finomított üzemanyagok előállítását és több helyen üzemanyaghiányhoz vezetett.
A kormány mostani tervezete szerint a 2026–2029 közötti időszakra vonatkozó olajkitermelési várakozásokat a májusban közzétett előrejelzéshez képest 16–20 millió tonnával csökkentették. Bár 2027-ben a kitermelés várhatóan valamelyest, 500 millió tonnára emelkedik, ez még mindig 16 millió tonnával maradna el a korábbi prognózistól. A következő két évben további növekedéssel számolnak, de az éves termelés 2028-ban és 2029-ben is a 2025-ös szint alatt maradhat.
Érdekes módon az olajkitermelés csökkenése mellett Oroszország idén növelheti a nyersolaj exportját. A tervezet szerint 244,7 millió tonna orosz nyersolaj kerülhet külföldre 2026-ban, szemben a 2025-ös 230,8 millió tonnával. Ennek egyik oka, hogy a finomítói kapacitások kiesése miatt több nyersolajat exportálnak, elsősorban olyan nagy vásárlók felé, mint Kína és India.
A finomított üzemanyagok exportja viszont éppen ellenkező irányba haladhat. A kormány 2026-ra mindössze 98,5 millió tonna üzemanyag-exporttal számol, ami 27,3 millió tonnával kevesebb a 2025-ös mennyiségnél, és több mint 24 millió tonnával alacsonyabb a korábbi előrejelzésnél. A hazai ellátás biztosítása érdekében Moszkva exportkorlátozásokat is bevezetett: többek között korlátozta a benzin és a repülőgép-üzemanyag külföldi értékesítését, valamint dízelre is exporttilalmat rendelt el.
A tervezetet várhatóan szeptember végén véglegesítik, és az új számok az orosz költségvetés tervezésében is fontos szerepet játszanak. A prognózis összességében azt mutatja, hogy a háború, a szankciók, az exportlogisztikai nehézségek és az orosz finomítók elleni támadások egyre komolyabb hatással vannak az ország energiaiparára.
