Száguldozni nem lehet a Szuezi-csatornán, s bár elsőre szép a kapacitása, jobban, azaz az igények felől megvizsgálva a kérdést már nem annyira rózsás a helyzet. Most pedig, hogy a Vörös-tenger kijárata ismét háborús övezetnek minősül, az ott realizálható bevételek is apadnak...
Egyiptomnak akad pár aranytojást tojó tyúkja: az egyik csoportot az ókori emlékek halmaza jelenti a megunhatatlan piramisokkal a csúcson - a másikat pedig a Szuezi-csatorna. Az államnak e kanálisból a 2025-26-os pénzügyi esztendőben mintegy 4,67 milliárd dollárja (1.466 milliárd forintja) származott. Korántsem zárójelben érdemes közbeszúrni, a magyar védelmi kiadások 2025-ben 1,752 milliárd forintra rúgtak, így érve el a GDP két százalékát, teljesítve a NATO ezirányú elvárását.
Ahhoz, hogy a fenti, 4,67 milliárd dolláros pénzhalmazt el tudjuk helyezni a gazdasági térképen illik leírni, Kairó ugyan ezen idő alatt mindösszesen 66,151 milliárd dollárból gazdálkodott. Azaz ha szabatosan pillantjuk, akkor Szuez önmagában a bevételek hét százalékát adta.
Fontos megjegyezni, a Vörös-tengeri biztonsági helyzet tavalyi részleges javulásával a 2025-26-os szakaszban a bevételek huszonhárom százalékkal ugrottak meg az előző, 3,6–3,9 milliárd dollárt termelő terminushoz képest. Az alap ugyanakkor, ahonnan indulunk esztendőről-esztendőre olyan kilenc-tíz milliárd dollár között hullámzott - tehát érthető, ha Egyiptom mindenkori urainak húsba vágóan nem mindegy, hogy béke van vagy háború dúlja a térségüket. Arról nem is szólva, hogy az állam büdzséje több évtizede masszív, több milliárd dolláros hiányokkal küzd...
A Szuezi-csatorna használata nem olcsó mulatság. Mielőtt azonban a viteldíjakra térnénk, le kell írni, a létesítmény napi áteresztőképessége optimális körülmények között - a mérettől és a „fontosságtól” függően - átlagosan ötven-kilencvenöt hajó - természetesen konvojokban haladva. A kapacitás némileg bővíthető, mert nem kevés munkával és 8,4 milliárd dollár felhasználásával úgy tíz éve egy új teknőt vájtak a Földközi- és a Vörös-tenger közé. Az átkelési idő iránytól és mérettől függően 11–16 óra.
Ami még mindig barátibb, mint két-három hét alatt megkerülni Afrikát.
És akkor következzenek a lerovandó díjak - melyeket természetesen jelentősen befolyásol a jármű mérete, típusa és rakománya. Egy csekélyebb „kishajó” esetén mintegy százezer eurót - azaz több, mint harminchat millió forintot - kell letenni a révkapitányság asztalára. Ezzel szemben egy modern, nagykapacitású konténer- vagy olajszállító hajó átvezetése 600–900 ezer dollárba fájhat a tulajdonosnak - ami ma is 188,4 és 282,6 millió forint közötti szórást ad.
