Jelentősen javult a magyarok pénzügyi ellenállóképessége

Tavaly a lakosság 42 százaléka legfeljebb egy hónapig tudott volna megélni a megtakarításaiból jövedelem nélkül, idén ez az arány 30 százalékra csökkent, ami a legalacsonyabb arány a kutatás kezdete óta. Ugyanakkor a legalább fél évre elegendő tartalékkal rendelkezők aránya 37 százalékról 43 százalékra emelkedett - áll a bank vasárnap az MTI-hez eljuttatott közleményében.

A válaszadók átlagosan úgy értékelték: mintegy nyolc hónapig tudnák fedezni kiadásaikat jövedelem nélkül. Ez arra utal, hogy a középkorúak pénzügyi ellenállóképessége javult, vagyis egy váratlan munkahelyvesztés, hosszabb betegség vagy más átmeneti élethelyzet esetén ma nagyobb arányban rendelkeznek olyan megtakarításokkal, amelyek átsegíthetik őket a nehezebb időszakokon.

Ugyanakkor jelentős különbségek figyelhetők meg az egyes társadalmi csoportok között. A nők pénzügyi tartalékai továbbra is szűkösebbek: körükben 40 százalék azok aránya, akik legfeljebb egy hónapig tudnák fenntartani magukat a megtakarításaikból, míg a férfiaknál ugyanez az arány csupán 20 százalék.

A községekben élők átlagosan kevesebb mint hét hónapig tudnák fenntartani életszínvonalukat jövedelem nélkül, míg a budapestiek és a megyeszékhelyeken élők esetében ez az időtáv megközelíti a tíz hónapot. A magasabb végzettséggel rendelkezők is átlagosan tíz hónapig tudnák fedezni kiadásaikat jövedelem nélkül, míg az alacsonyabb végzettségűek esetében ez az időtáv hét hónap körül alakul. Az alacsonyabb jövedelműek 48 százaléka legfeljebb egy hónapig tudna megélni tartalékaiból; a közepes jövedelműeknél ez az arány 29, míg a magasabb jövedelműek körében 21 százalék.

"A felmérés egyik legfontosabb tanulsága, hogy a hosszú távú megtakarítások jelentős védelmet nyújthatnak váratlan helyzetekben is. A nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezők átlagosan 14 hónapig tudnák finanszírozni életvitelüket jövedelem nélkül, míg azok, akik nem rendelkeznek ilyen megtakarítással, átlagosan hét hónapig" - mondta Székely Pálma, a K&H Biztosító értékesítés és életbiztosítási üzletágának vezetője a közlemény szerint.

A K&H biztos jövő kutatás célja, hogy negyedévente bemutassa a 30-59 éves lakosság biztonságérzetében bekövetkezett változásokat. A megkérdezettek száma negyedévente 500 fő, összetételük nem, kor, régió és településtípus alapján reprezentálja a 30-59 éves magyar lakosságot. A legutóbbi felmérés 2026. április 27. és május 5. között készült.