Egyhangúlag döntött az alapkamat tartásáról az MNB

A január 27-i ülésen egyetlen döntési javaslatként tárgyalták az alapkamat változatlan szinten tartását. A jegybanki alapkamat így 6,50 százalékon maradt, és nem módosult a kamatfolyosó két széle sem, az egynapos (O/N) betéti kamat 5,50 százalék, felső széle, az egynapos (O/N) hitel kamata 7,50 százalék maradt.

A tanácstagok szerint a pozitív reálkamat fenntartása biztosítja az inflációs cél fenntartható elérését. Az alapkamat fokozatos, adatvezérelt változtatására az inflációs folyamatok függvényében nyílhat lehetőség a jövőben. Úgy vélik, az inflációs kilátások a decemberi inflációs előrejelzéssel összhangban alakulnak, ám a dezinflációs folyamatok mellett az energiaárak világszinten nőnek, belföldön jelentős a szolgáltatások árdinamikája, az év eleji vállalati átárazások alakulása pedig továbbra is bizonytalanságot jelent az inflációs kilátásokban.

Egyetértettek abban is, hogy a devizapiaci stabilitás és a pénzpiacok ellenállóképességének fennmaradása továbbra is kulcsfontosságú az árstabilitás fenntartható eléréséhez. A testület tagjai továbbra is indokoltnak tartják az óvatos és türelmes megközelítést, és fontosnak az adatvezérelt monetáris politikai megközelítést. Ennek megfelelően folyamatosan értékelik a beérkező makrogazdasági adatokat, az inflációs kilátásokat befolyásoló tényezőket, és a továbbiakban körültekintően, adatvezérelten, ülésről ülésre döntenek az alapkamat mértékéről – olvasható a jegyzőkönyvben.

Az MNB ugyancsak szerdán tette közzé honlapján, hogy a tanács a korábbi ülésén, január 13-án döntött a kötelező tartalékráta 2 százalékpontos, 8 százalékról 6 százalékra csökkentéséről is. A hitelintézeteknek a 2026. márciusi tartalékolási periódustól kezdve kell az új rátával számított kötelező tartalékot teljesíteniük. A tartalékkötelezettség nem kamatozó része változatlanul a tartalékalap 2,5 százaléka marad.

A lépés nem jelent változást a jegybanki kamatkondíciókban, a bankrendszeri likviditás jegybanki eszközökben történő lekötésére fizetett sterilizációs átlagkamat változatlan marad. Az intézkedés a korábbi jegybanki programok lejárata mellett támogatja a bankok likviditáskezelését.

Az MNB a kötelező tartalékráta normalizációjával tovább közelít az Európai Központi Bank gyakorlatához – tették hozzá.