Európa lemaradt: újabb gyorsvasútat adták át Kínában

A vonal a löszfennsík bonyolult domborzatán halad át, nagyméretű hidakkal és alagutakkal. Az építés során a kínai vasúttársaság a beszámoló szerint a „zöld fejlesztés” elvét követte, új technológiákat és szigorú környezetvédelmi előírásokat alkalmazva. Üzembe helyezés előtt átfogó teszteket végeztek a pályaállapot, a felsővezeték, a vonatbefolyásoló és a távközlési rendszerek összehangolására.

A nyitás után a leggyorsabb vonatok Hszian-pusztulás és Fupingnan között 19, Tungcsuanig 27, Jenanig 68 perc alatt teszik meg az utat, ami a korábbi menetidők több mint felét lefaragja. A jegyárakra rugalmas, piaci alapú kedvezményrendszert vezetnek be. A vasút a „nyolc észak–déli és nyolc kelet–nyugati” kínai HSR-hálózat egyik fő folyosójának része: Kínában 2000 óta mintegy 48 ezer kilométer nagysebességű pálya épült ki, míg Európában ugyanez az időszak nagyjából 5–6 ezer kilométer új vonalat hozott, összesen mintegy 8,5 ezer kilométeres hálózattal. Ez jól mutatja, milyen léptékben építi át Kína belső közlekedését, különösen a korábban periférikus, szegényebb térségekben.