Kultúra
Egy hét, amikor Budapest a cirkuszvilág fővárosává válik
136 éves mozdony várja a XVI. Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztivál résztvevőit
De mi köze lehet egymáshoz a cirkusznak és a mozdonynak? Fekete Péter, a Fővárosi Nagycirkusz főigazgatójának szavaiból megtudtuk, hogy az 1889-ben gyártott gőzmozdony és a Fővárosi Nagycirkusz éppen egyidősek.
„A gőzmozdonnyal azt üzenjük a világnak, hogy Budapest a világ cirkuszművészetének lokomotívja, húzóereje, hiszen az a megújulási folyamat, melyet a cirkuszművészet Budapesten produkál, jelentős hatással van a világ cirkuszművészetére” – fogalmazott a főigazgató.
Mint mondta, több ezer gyerek, fiatal fog megfordulni a cirkusz környékén a következő két hónapban, és ez a szabadtéri kiállítás nekik szól, amelyhez a cirkuszban múzeumpedagógiai és cirkusztörténeti előadások is kapcsolódnak.
Ma már – a nagy cirkuszi kamionokat látva - nehéz elképzelni, de a huszadik század első felében a vándorcirkuszok rendszeresen használták a vasutat. Ez derül ki a Szonday Szandra muzeológus által összeállított cirkusztörténeti brossurából.
A magáncirkuszok államosítása után 1951-ben 11 vándorcirkusz jött létre Magyarországon. A kisebb cirkuszok, mint a Vidám, a Balaton vagy a Nyári Cirkusz, még lábon mentek, vagyis tömör és fakerekű kocsikkal, a kocsik mellett sétáló, a fékezést biztosító személyzettel, a nagyobb állami cirkuszok – Alföldi, Dunántúli, Tiszántúli Cirkusz – vasúton utaztak, külön MÁV mozdonyt kaptak, mivel a Vidéki Népszórakoztató Vállalat kevés traktorral és tehergépjárművel rendelkezett. A MACIVA vállalathoz tartozó, Hungária körúti Művésztelep hátsó részénél ekkor még vasútállomás is volt, így itt vagonírozták be induláskor az utazócirkuszokat a műszaki ellenőrzés után.
Ma már mindez a cirkusztörténet része, de a maga korában szokatlanul ügyesnek és erősnek számító mozdony összekapcsolja a régi idők artistáit a mostaniakkal.
A Fővárosi Nagycirkuszban kétévente megrendezett, idén épp harmincéves Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál a Montec-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztivál után a második legjelentősebb cirkuszfesztivál a világon, amelyen rangos szakmai díjakat kapnak a legkiválóbb artistaművészek a világhírű szaktekintélyekből álló zsűritől.
A főigazgató szavai szerint szinte minden zsánerben csúcsprodukciók érkeznek a Fővárosi Nagycirkuszba.
Kínából két olyan előadás kerül a budapesti színpadra, melyet még nem láthattak a világban, köztük egy talajakrobatika szám, melynek részeként 18 artista fog szaltózni a talajon; egy amerikai produkció során a közönség pedig egy különleges levegőakrobatika számot láthat - sorolta.
Öt különböző show kerül a színpadra a fesztivál során, a csúcsprodukció a szombati napon a magyar művészek bemutatkozása lesz.
„Azt szeretnénk, ha minél több menedzser, minél több igazgató látná a magyarokat és jó szerződéseket kínálna a hazai művészeknek” – emelte ki a főigazgató.
Mint lapunknak elmondta, a magyar artisták különösen a levegőakrobatikai számokban erősek, továbbá abban is előremutatóak a magyar produkciók, hogy mindig van valamilyen mondanivalójuk, és ezzel kiemelik a cirkuszi számokat a szórakoztató műfajból és előadóművészetté teszik. A békéről, az elfogadásról, az egymásra figyelésről, a soha fel nem adásról szólnak a szakmailag is magas színvonalú produkciók.
Ezt a mozdonycsaládot 1882 és 1912 között gyártották – mondta Schneller Domonkos, a Közlekedési Múzeum főigazgatója.
Magyarországon mintegy 370 darab készült belőle. Ez egy magyar tervezésű mozdony, amelyet elsősorban Magyarországon, főként Budapest környékén gyártották, de nagysikere miatt osztrák és német gyárakban is készült belőle több példány. Vastagabb lemezekből készült a kazánja és a tűztere, ezért nagyobb munkateljesítményre volt képes, mint az elődmozdonyok. Maximális sebessége 45 km/óra volt, amely egyben a munkasebességének is számított. Elsősorban tehervonati mozdonyként szolgált, de személyforgalomban is használták. Erős volt, viszonylag kicsi, fel tudott menni fürgén a nagyobb emelkedőkön is, és 35 tonnás mozdony létére 800-1000 tonnás szerelvényeket tudott elhúzni.
Ezt a mozdonyt 1889-ben gyártották, abban az évben Ady Endre 12 éves volt, én pedig egy éves voltam, amikor kivonták a forgalomból, tehát elég nagy történelmi ívet lehet rajzolni ennek a mozdonynak a segítségével. Sok éven át szolgálta a magyar vasutat. A múzeum gyűjteménye részeként öt maradt meg belőle: egy Debrecenben áll szobormozdonyként, egy Kápolnásnyéken, egy a Magyar Autó Klubnál, egy Istvántelken, és még egy, amely szintén a mi múzeumunk vagyonkezelésében van, és amit nagy örömmel állítottunk ki.
Gondoljunk bele, hogy ma tudnánk-e olyan mozdonyt találni akár Magyarországon, akár Európában, amely 90 év múlva is képes ellátni a feladatát.
Kíváncsiak voltunk, mennyire bonyolult egy ilyen mozdony szállítása.
Sosem egyszerű közúton szállítani egy mozdonyt. – felelte a Közlekedési Múzeum főigazgatója. Mozdonyt nyilván sínen szállítani a legjobb, de nem tudtunk ideépíteni egy sínpályát. Nem szokatlan az ilyesmi. Villamost is daruztunk, lesz is majd még ilyen. Két nagyon értékes régi több mint száz éves villamost restaurálása hamarosan elkészül, és majd azok bemutatására is elhívjuk a sajtó képviselőit.
Gondosan meg kell tervezni az útvonalakat, felüljárókra nem tud felmenni. A mozdony tömege, a mérete széltében-hosszában nem felel meg a közúti közlekedés normál rendjének. Viszont Fekete Péter főigazgató úr nem ismer lehetetlent. Elképesztő dinamizmussal alig hat héttel az ötlet felmerülését követően a mozdony már a Fővárosi Nagycirkusz előtt áll. Azt gondolom, példaértékű az a hatékonyság, ahogy a két szervezet együtt tudott dolgozni.
A mozdony kihelyezése kapcsán a főigazgató azt reméli, sokan fogják szeretni, fotózkodni fognak vele, és gyakrabban gondolnak a Közlekedési Múzeumra.
A Közlekedési Múzeum fő épülete tíz éve nem látogatható, de utcákon, tereken, fesztiválokon az intézmény muzeális értékű járművekkel mozgó kiállítással, tárlatvezetéssel jelen van.
Az Mozgó Múzeum című program két Ikarus buszon, egy 66-oson és 311-ese zajlik. Múzeumpedagógiai foglalkozás keretében ötven perces utazásra várják a közönséget, amelynek során kortörténeti, gyártörténeti és várostörténeti előadásokon, tárlatvezetésen vehetnek részt minden hétvégén. – tudtuk meg a főigazgatótól, ahogy azt is, hogy tíz éve kezdődött a még maradt régi Ikarusok begyűjtése a múzeum számára. Jelenleg több mint húsz járműből áll a muzeális Ikarus-flotta, amelynek egyik büszkesége a nemrég vásárolt Ikarus 30-as modell, amelyből csupán 3-4 van még a világon.
A múzeum birtokában van az Ikarus teljes tervdokumentációja, amellyel az az elképzelés, hogy 3D-ben megjelenítsenek egy kiállításon olyan Ikarus buszokat, amelyek annak idején a tervezőasztalon maradtak.
