A háromgyerekes nők közel fele nem dolgozik Magyarországon, a részmunkaidő nem „divat”, kevés a családbarát munkahely. A kisgyermekes anyák helyzete nem könnyű a munkaerőpiacon, pedig foglalkoztatásuk jelentősen enyhítene a munkaerőhiányon.
A statisztika azt mutatja, hogy a 15-64 év közötti egygyermekes nők foglalkoztatási rátája 2017-ben Magyarországon 70,2 százalék, az egygyermekes apáké pedig 88,8 százalék volt – derült ki az EMPX Solutions kutatásából. Lapunknak küldött közleményükben kifejtik, hogy ez az arány a kétgyermekes nőknél 70,8 százalék, a kétgyermekes férfiaknál 91,3 százalék, a három vagy több gyermeket nevelők esetében az anyák foglalkoztatási rátája pedig 49,2 százalék, a férfiaké 85,5 százalék volt. Azaz az anyák sok esetben nem tudnak egyszerre dolgozni és gyermeket, főként több gyermeket vállalni. Vagy azért, mert nem fér bele az idejükbe, vagy pedig azért, mert a munkahelyek jelentős része nem biztosít kellő támogatást számukra. Mind a munkavállaló, mind a munkaadó szempontjából fontos lenne a helyzet megoldása, hiszen sok nő nem szeretne család és karrier között választani.
A jelenlegi munkaerőhiány miatt a cégek és a gazdaság számára sem mellékes a kérdés, így érdemes körbejárni azt. A KSH 2014-2018-as munkaerőpiaci felméréséből kiderül, hogy az elmúlt időszakban nőtt a kisgyermekek ellátását szolgáló intézményi férőhelyek száma, anyagilag érdekeltté tették az érintetteket a gyermekgondozási ellátás melletti munkavállalásban. Magyarországon is növekszik a családbarát munkahelyek száma. Az ilyen munkahelyeket megbecsülik a dolgozók, lojálisabbak hozzájuk, ami hosszú távon a gazdasági előnyökhöz juttathatja a cégeket – fűzte hozzá Gázmár Domán, az EMPX Solutions tanácsadója.
Új tízéves kkv-stratégia
Elkészült és hamarosan a kormány elé kerül a kis- és középvállalkozások (kkv) új, 2019-2030 közötti időszakra vonatkozó fejlesztési stratégiája – ismertette György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkára tegnap háttérbeszélgetésen. A stratégia fő célja a növekedésre képes vállalati kör értékteremtő képességének erősítése, a teljes kkv-szektor működéséhez kiszámítható keretek biztosítása. A magyar kkv-k nemzetközi összevetésben is jól teljesítettek az elmúlt években, 2010 és 2017 között a hazai kkv-k termelékenysége 31,6 százalékkal nőtt, szemben a V4-országok 6,3 százalékos javulásával.
(MOA)
