Átalakul ettől az évtől az agrártámogatási rendszer. Az állattartók több pénzt kapnak, és a tapasztalatok szerint örülnek az új rendszernek. Rajtuk kívül a zöldség- és gyümölcskertészek, valamint a fiatal gazdák lesznek a 2015-ös év nyertesei.
A szántóföldi növénytermesztés mellett a következő években az állattartás, valamint a zöldség- és gyümölcskertészet is egyre kifizetődőbb lesz. A gazdálkodóknak az európai uniós Közös Agrárpolitika (KAP) reformja miatt új kötelezettségeket kell vállalniuk, azonban mind a nemzeti, mind a területalapú támogatások összege az előző évinek megfelelő, de akár magasabb is lehet. A forráselosztás lényege, hogy a nemzeti támogatások legnagyobb részét azokra az ágazatokra fordítja a kormány, amelyeket az EU nem finanszíroz. Ilyen például a sertés- és baromfitartás. Az állattenyésztésre 180 milliárd forint nemzeti támogatás jut 2020-ig.
Legalább 2020-ig megmarad az uniós területalapú támogatási rendszer, tehát a következő években minden aktív gazdálkodónak jár a hektáronkénti alaptámogatás, ha benyújtotta a kérelmet. A KAP két részből áll. Az úgynevezett kötelező elemek – tehát az a támogatás, amelyet minden jogosultnak biztosít az EU – közé tartozik a területalapú támogatás, a fiatalgazda-támogatás, valamint az új elem, a zöldítés után járó összeg. A másik az úgynevezett önkéntes elem, amely a termeléshez kötött támogatásokat foglalja magában. A rendszer meglehetősen bonyolult, a szükséges rendeletek folyamatosan jelennek meg a következő időszakban. A területalapú támogatás várhatóan az idei évhez hasonlóan hektáronként hetvenezer forint lesz. Ha az illető fiatal gazda, akkor további mintegy 21 ezer forintot kaphat az alaptámogatáson felül. Ezek a jogcímek egészülnek ki az új elem, a zöldítés után járó támogatással, hektáronként hetvenezer forinttal.
A közvetlen termeléshez kötött támogatások mértéke jelentősen emelkedik, annak szerkezete átalakul. Kiemelkedő a tejágazat többlettámogatása, amely 21 milliárd forinttal magasabb a tavalyi évhez képest. Több pénzt kapnak a szarvasmarha- és juhtartók, de a tejtermelők támogatása is emelkedik – bár kérdés, hogy az uniós kvóta megszűnésével elegendőnek bizonyul-e a plusz pénz.
A termeléshez kötött támogatásból a szántóföldi növénytermesztőknek és a kertészeknek is nagyobb szelet jut. Jobban járnak a fehérjenövény, a rizs, a cukorrépa, a zöldségnövény, az ipari zöldség, valamint a gyümölcstermesztők.
Korábban egy ágazati szereplőkkel rendezett közös szakmai konferencián a gazdálkodók képviselői elmondták, az új támogatási rendszer nem csak a magasabb támogatás miatt előnyös, de a termeléshez kötött támogatási rendszer biztosítja, hogy valóban ahhoz kerüljön a pénz, aki jogosult annak felhasználására. Nyitott kérdések azonban még vannak, többek között a zöldítéssel kapcsolatos előírások betartása, valamint a termeléshez kötött támogatások igénybevételének szabályozása.
A fent felsorolt támogatásokhoz a Miniszterelnökséghez került agrár-vidékfejlesztési pénzekre is pályázhatnak a gazdálkodók.
Kamarai kiadvány a zöldítés szabályairól
Elérhető a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara internetes oldalán (www.nak.hu) a Zöldítés Gazdálkodói Kézikönyv, amelynek célja, hogy a legapróbb részletekig segítse a gazdálkodót a követelmények betartásában. A kamara weboldalán hamarosan elérhető lesz az idei támogatásokkal kapcsolatos kalkulátor is. A zöldítésről készült kiadványt a legalább nyolc hektár földdel rendelkező kamarai tagok postán is megkapják legkésőbb február végéig. Mint ismert, újabb, bonyolult elemmel, a zöldítéssel bővül a gazdálkodók tevékenysége, amelynek teljesítése akár 24 ezer forint pluszpénzt hozhat hektáronként. A kamara figyelmeztet: az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is igényelhetik a földművesek a falugazdászok segítségét a kérelmek elkészítésében, elektronikus benyújtásában.
