Nem pusztán a 2015-ös, alacsony költségvetési hiánycél a fontos, hanem az is, hogy miként fog megvalósulni a nemzetgazdasági miniszter által nemrég bejelentett intézkedéscsomag, amely a GDP-arányos állami újraelosztás mértékét hivatott csökkenteni – mondták a Magyar Hírlapnak pénzpiaci szakértők.
<p><img class="zoomable" src="/mh/webimage/1/1/6/1/3/wimage/20141029_09.jpg" border="0" alt="Háda és Sarkadi-Szabó 20141029" /><span class="picsub">Háda Bálint és Sarkadi-Szabó Kornél (Fotók: Horváth Péter Gyula, Kövesdi Andrea)</span></p>
<p><strong>Nem pusztán a 2015-ös alacsony költségvetési hiánycél a fontos, hanem az is, hogy miként fog megvalósulni a nemzetgazdasági miniszter által nemrég bejelentett intézkedéscsomag, amely a GDP-arányos állami újraelosztás mértékét hivatott csökkenteni – mondták lapunknak pénzpiaci szakértők. </strong><br /><br />A Költségvetési Tanács hétfőn ismertetett álláspontjából kiolvasható elsődleges információ a 2015-ös büdzséről az, hogy a kormány jövőre 2,4 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánycélt vállalt. Ez első pillantásra meglepő szám, miután a kormány a legutóbbi, az Európai Uniónak idén tavasszal elküldött konvergenciaprogramjában 2,8 százalékos deficitcélt tűzött ki a következő esztendőre.<br /><br /><img class="zoomable" src="/mh/webimage/1/1/6/1/4/wimage/20141029_09r.jpg" border="0" alt="9 20141029" /><br />„Kétségtelen, hogy kiemelkedik az idei évre tervezett, GDP-arányosan számolt 2,9 százalékos hiánycél után a szigorú adatnak tűnő, 2,4 százalékos deficit. Utóbbi azonban üdvözlendő, mármint az az irányelv, hogy jócskán a háromszázalékos uniós kulcsszint alatt szeretné látni a kabinet a hiányt” – hangsúlyozta lapunknak Sarkadi-Szabó Kornél, a Hungária Értékpapír Zrt. stratégiai igazgatója. A közgazdász aláhúzta azt is, hogy nem feltétlenül váratlan az alacsonyabb hiánycél annak fényében, hogy az adósságráta csökkentése érdekében a kormánynak a korábban tervezettnél alacsonyabb deficitet szükséges vállalnia. Sarkadi-Szabó szerint ezzel Magyarország „megelőzheti” az Európai Bizottság nyári és őszi fenyegető jelzéseit, amelyek alapján újraindulhatna a túlzottdeficit-eljárás hazánk ellen. Ennek a tétje az, hogy ha az adósságcsökkentési előírást nem teljesítjük, akkor az uniós források folyósítása is veszélybe kerülhet. A szakértő hozzátette: az is nagyon fontos, hogy miként fog megvalósulni a nemzetgazdasági miniszter által nemrég bejelentett intézkedéscsomag, amely a GDP-arányos állami újraelosztás mértékét hivatott csökkenteni a jelenlegi 50,6 százalékról 45 százalékra. Ezen intézkedések, vagyis az alacsony hiány és az állami kiadáscsökkentés önmagában is kedvező üzenet a piac számára, és a későbbiekben forinterősödéssel járhat.<br /><br />Háda Bálint, a Quaestor vezető elemzője szerint a 2,4 százalékos hiánycél egyfelől akkor teljesíthető biztonságosan, ha a kockázatok fedezetére magasabb tartalékot képez a kormány. Másfelől pedig kedvező külgazdasági feltételek is kellenek hozzá. Háda is úgy látja, kedvező üzenet a piac felé az alacsony hiánycél, valamint a tervbe vett állami kiadáscsökkentés.</p>
